hétfő, augusztus 24

Haza vagy harács?

A magyar kormány megítélésére két eltérő történet kering. Az egyik szerint a kormány régóta szükséges, de az aktuálpolitika miatt folyamatosan elhalasztott nagy horderejű reformlépéseket tesz meg a Haza érdekében. A másik szerint a kormány tevékenysége nem más, mint fedőtevékenység a korrupció, a Harács folytatására.

Hogyan dönthetjük el ezt a kérdést?

Nos, csak és kizárólag a magyar kormány tényleges cselekedetei dönthetik el, hogy miről is van szó: Hazáról vagy Harácsról.

Mondani ugyanis bármit nagyon könnyű. Ha például használt autót vásárolunk egy kedves autóneppertől, akkor azonnal találunk kizárólag vidéki háziorvos vagy éppen alig autózó háziasszonytól származó garantáltan balesetmentes gépjárművet. Legalábbis bőrdzsekis barátunk ezt fogja mondani a diszkófényekkel gazdagon felszerelt, kiült ülésű, furcsán ferdült karosszériájú kocsiról is.

Hasonlóan nehéz a kormány tevékenységét a kormány (vagy éppen az ellenzék) szavai alapján megítélni. Akárcsak a használtautó-kereskedelemben, úgy a politikában sem feltétlenül számíthatunk az adott szó tisztességére. Sem reggel, sem nappal, sem este – ugye.

A jó hír, hogy a probléma megoldása ismert. Olyan jelzéseket kell kérni, amelyek az igazmondó ember számára nem nagyon költségesek, míg a hazug számára nagyon is azok. A használtautó kereskedés példát adhat garanciát valamilyen felárért. Ez még lehet jó üzlet is, ha az autó tényleg megkímélt állapotban van. Ugyanakkor a garancia szó és a kénköves pokol között rengeteg hasonlóságot lát a féltengelyt sziloplaszttal összeszakizó cimboránk. Joggal.

No de milyen garanciát adhatnak a magyar kormány ami alapján elhihetnénk, hogy itt bizony a Hazáról és nem a Harácsról van szó?

A bejelentett és folyamatban levő intézkedések sajnos nem elegek, hogy ezt eldöntsük. Az ország kényszerpályán van: Akár a hazáért, akár a harácsért dolgozik a kormány, nincs más választása mint minimális mértékben rövid távon ésszerűsíteni a gazdaságpolitikát. Az az ostoba rövidlátás, ami az elmúlt hét évet jellemezte egyszerűen nem mehet tovább – mert akkor jön az államcsőd. Akkor meg nincs se Harács, se Haza.

Sajnos a hosszú távú intézkedések sem döntőek. Ezeket ugyanis közel száz százalékos valószínűséggel egy másik kormánynak kell végigvinnie. Más kontójára meg ugye egészen más bátor szívű reformernek lenni. Ez alapján is nehéz lenne dönteni. Akár Haza, akár Harács mindenképpen lehet a nagybetűs jövő és mások terhére ígérgetni.

Egy közvetlen módszer viszont lenne a kérdés eldöntésére. És érdemes is lenne elgondolkodni rajta.

Tudom, ez azt jelenti, hogy minden ellenkező tapasztalat ellenére nem fogadjuk el a lehető legrosszabb értelmezést azonnal. Ugyan a tapasztalatok – PC doktríner barátaink számára: a gonosz előítéletek - hasznosságát teljes mértékben elismerem, de közpolitikai kérdésekhez érdemes - amennyire lehetséges - a legkevesebb előítélettel hozzáállni. (Ezt több negatív tapasztalat után is fenntartom.) Ennek a közpolitikai előítélet-mentességnek a jegyében hadd jöjjön a javaslat.

Nos, a korrupcióellenes kemény fellépés lenne az a jel, ami egyértelműen elválasztaná, hogy a Hazáért vagy a Harácsért dolgozik a kormány. Ha a hazáért, akkor bele kell férni a magyar közéletet megmérgező korrupciós fellépés. Ha a Harácsért, akkor nyilván nem. És ezzel el is dönthetjük a kérdést.

Lehet konkrét ötleteken gondolkodni. Mondjuk nekem konkrétan mindmáig nem fér a fejembe, hogyan szerződhet a magyar állam vagy bármilyen vállalkozása offshore cégekkel. Nagyon jó lenne egy korrekt pártfinanszírozási törvény megalkotása is – mert tudjuk, hogy valahonnan innen bűzlik ez a hal. És persze BKV meg MÁV nyilvános átvilágítás holnap. Meg még van gondolom én kismillió ötlet.

De itt nem a konkrét lépés a fontos: Nem reális elvárás a korrupciót egy-két éven belül megszűntetni. De nagyon is reális elvárás legalább elkezdeni visszaszorítani.

Megtörténik?

Vagy így, vagy úgy sokat megtudunk a kormányról...

Címkék:


[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása

péntek, augusztus 14

Bevándorlók és népesedés

A korábban említett Nature tanulmány kapcsán sokakban felmerül kérdés: A legfejlettebb országok kedvezőbb demográfiai mutatói nem csak a bevándorlók miatt ilyen kedvezőek?

A logika körülbelül ez lehet: Minél fejlettebb egy ország, annál vonzóbb a bevándorlók számára. Mivel - a ki nem mondott premissza szerint - a bevándorlóknak több gyermeke van, így ez az ami emeli a gyermekszámot. Azaz nem az "őslakosok" vállalnak több gyermeket a kedvezőbb körülmények és közpolitikai döntések miatt, hanem csak több bevándorlót vonz a jólét.

Szerintem a bár a bevándorlók színesítik a képet, de önmagában nem magyarázzák a kiemelkedő termékenységű országok helyzetét. Úgy tűnik, hogy az "őslakosok" nélkül nem lehetne elérni ezeket a kedvező mutatókat.

Miért is nem lehetséges kedvező demográfiai mutatókat elérni az őslakosok nélkül?

Nos, azért mert viszonylag kevesen vannak a bevándorlók.

Nézzünk egy számszerű példát. Ha demográfiáról és a kedvező francia tapasztalatokról beszélek mindig megkapom a bevándorló érvet. Nem a bölcsődék vagy éppen a három éves anyasági szabadság működik, hanem a bevándorlók, főképp az észak-afrikai muzulmán bevándorlók növelik csak a teljes termékenységi arányszámot.

Nos, ez nem lehetséges.

Bár nehéz csípőből statisztikát mutatni, mivel a legtöbb európai ország nem tartja nyilván sem a vallási, sem az etnikai kisebbségeket sem, a demográfiai mutatóikat, de nem lehetetlen megbecsülni ezeket a statisztikákat.

Franciaországban 2.0 a teljes termékenységi ráta (TFR), míg a muzulmán bevándorlók - és a muzulmánok - aránya legfeljebb 10 százalék. (Pontos adatok nagyon nincsenek, de ez egy felső határos becslés). A legtöbb bevándorló algériai, és az algériai TFR 2.8 most. Tegyük fel, csak a számítás kedvéért, hogy a Franciaországba bevándorló algériaiak (és az összes többi észak afrikai és más országból származó muzulmán bevándorló) egy egész ponttal magasabb TFR-t mutat. Ugyan ez durvának tűnik, de nem teljesen légbőlkapott, az Amerikában élő mexikóiak TFR-ja is magasabb mint a Mexikóban élő mexikóiaké.

Nos ezekből a feltevésekből az következik, hogy az "ős"-francia TFR körülbelül 1.8. A közelítő érték úgy jön ki, hogy a súlyozva átlagoljuk az "őslakosok" és a bevándorlók TFR-jét. Maga a szám így jön ki:

1.8 = (2.0 - 0.1 * 3.8) / 0.9.

Ez kisebb mint a 2.0, de még mindig nagyon magas európai szemmel. Például, ez lényegesen magasabb mint a megfelelő magyar szám (bevándorlókkal, kisebbségekkel) 1.34 TFR. Másképpen ez az elég kemény feltevéseken alapuló "őslakos" francia TFR szám olyan magas mint a magyar volt a - most már - demográfiai aranykornak számító nyolcvanas évek végén.

(Zárójelben: Egyébként a fenti metodológia szerint a nem-roma magyarok TFR-ja körülbelül 1.25. Nem különbözik nagyságrendileg az országos átlagtól. Persze a különböző korfa még egy kicsit változtathatja a becslést, de a számokból látszik: Nincs drámai hatása.)

Azaz a kedvező francia számok mögött a többségi "ős"francia lakosság van. A bevándorlók nincsenek elegen, hogy a számokat nagymértékben befolyásolják - legalábbis jelenleg. Ugyanez igaz Magyarországra is.

A becslések szerint a francia "ős"lakosok majd 50 százalékkal több gyermeket vállalnak mint a magyarok. Ez nagyon kemény különbség.

Természetesen a korreláció nem jelent ok-okozati összefüggést. A magas francia termékenység nem feltétlenül a kemény és eltökélt, társadalmi közmegegyezésen alapuló gyermekbarát közpolitika miatt alakult ki. Lehet, hogy a hároméves gyes/gyed vagy éppen a bölcsődék kevésbé fontosak mint a jó sajtok vagy éppen a túlárazott vörösbor.

De. De egy valamit lehetetlen mondani. Mégpedig azt, hogy a francia termékenység mögött csak a bevándorlók vannak.

Ez a kérdés fontosabb mint aminek látszik. A vitának van tétje. Ha gazdasági tényezők, mint például az életminőség vagy éppen a társadalompolitikai ösztönzők, hatnak a gyermekvállalásra, akkor van lehetőség cselekedni. Ha nem, akkor kidobott idő és pénz ezen akár gondolkodni is.

Szerintem van értelme ezen gondolkodni. Én úgy gondolom, hogy a legfejlettebb országok magas termékenységi rátája mögött nem elsősorban a bevándorlók állnak. És nem is a túlárazott vörösborok. Hanem tényleges választási lehetőségek a családok, és kiemelten a nők előtt. Ha ezeket a tényleges választási lehetőségeket megteremtjük, akkor más döntéseket is fogunk látni.

A választás szabadsága pedig nagy eséllyel több gyermeket jelentene - legalábbis Magyarországon. Tudjuk, hogy a magyar nők átlagosan eggyel több gyermeket terveznek és szeretnének, mint amennyit ténylegesen vállalnak?

És ha igen, összekötjük-e ezt a közpolitikával?

Címkék: ,


[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása

hétfő, augusztus 10

A szlovák nyelvtörvény és Te

Kedves Olvasó!

Most Te is tehetsz valamit a szlovák nyelvtörvény ostobasága ellen. Nem nagy dolog, csak egy klikk. A szlovák SME újság, amely gyakran tűnik fel értelmes véleményekkel és meglátásokkal, most internetes szavazásban kérdezi az olvasóit:

Hány nyelven is lehessen beszélni Szlovákiában?

Ha úgy gondolod, hogy nem csak és kizárólag szlovákul lehessen beszélni, hanem több nyelven is, akkor klikkelj a második menüpontra. (A szavazás a cikk alatt van.) Az egyszerűség és egyértelműség jegyében idézem itt és pirossal ki is emelem a több nyelv mellett érvelő választ.
Koľko má mať Slovensko štátnych jazykov?

* jeden, a to slovenčinu, tak ako to je teraz
* viac, napríklad tri, ako navrhuje Duray
* neviem posúdiť
A teljes link: http://www.sme.sk/c/4946048/byvaly-ombudsman-mensinova-politika-v-madarsku-je-sklucujuca.html

Korábban már írtam, hogy mi, egyszerű emberek is sokat tehetünk a nyelvtörvény kapcsán. Ez itt egy ilyen lehetőség. Erősítsük azokat a hangokat, amelyek világszerte látják és láttatják a törvény debil rosszindulatát.

Adjátok tovább. És persze klikkeljetek.

Most 53-47 százalékra vezet az egy nyelv, 7404 szavazat mellett. Tudunk fordítani?





Update: Igen, tudunk fordítani. Egy nappal később 10.800 szavazatnál 59 százalékon a több nyelv (41 százalékon az egy nyelv). Persze még mindig lehet klikkelni!

Címkék: ,


[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása

vasárnap, augusztus 9

Törvény és rend 2

Törvényre és rendre van szükség. Kisléta után még jobban mint előtte. Egy éve írtam:
Rendet kell követelni és kikényszeríteni. Az alapoktól. Az első ellopott kukoricacsutkától. Mert ha az első törvénysértést eltűrjük, akkor hol a megállás? Ha vér folyik? Ha költözni kell? Ha letöltendő börtönbüntetést kell kiosztani? Ha egész falvakban szűnik meg a törvényesség? Ha kistérségek szakadnak le generációkra?
Akkor nem gondoltam volna, hogy ide jutunk. Vér folyt eddig is: rablógyilkosságokról, brutális nemi erőszakokról sokat hallhattunk. De most már bűnözők embert is vadásznak az ország perifériáján. Elképzelni is nehéz milyen lehet a periférián, a rend és törvény erejétől messze élni. Halott édesanya temetésére járni vagy éppen egy súlyosan megsebesített tizenhárom éves kislányt látogatni a kórházban. Aki nem tudja, ne is tudja meg soha.

De ez lehet még sokkal rosszabb.

Az én olvasatomban a törvénytelenség apró, egyenként jelentéktelen bűncselekmények sorozatával indult. Egy kis uborka itt, néhány kukoricacsutka ott. Aztán apránként ezek a bűncselekmények elkezdtek egyre súlyosabbá válni. Most már gyilkosságoknál tartunk. És mehet ez tovább is.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezzel átléptük a politika tűréshatárát.

Választ kell adni, mert ami van tűrhetetlen. Rendőri szakmai választ és átfogó politikai választ.

A kettő nem ugyanaz. A kislétei gyilkosok elkapása rendőri, szakmai feladat. A politikai támogatás, ami leginkább nyomásban és követelésekben jelentkezik, valószínűleg csak ronthat a nyomozás eredményességén. Mór nem a legjobb tapasztalat. Óriási hiba lenne Kislétéből is Mórt csinálni.

A politika feladata viszont a törvény és a rend helyreállítása a társadalom perifériáin. A szabályokat következetesen kell érvényesíteni: Zéró toleranciára kell. Az első ellopott uborkától kezdve. Meg kell mutatni, hogy minden törvénytelenség büntetendő - és kerülendő. Természetesen ehhez szükség van a rendőrségen belüli váltásra is. Igen, akkor is kell intézkedni, ha még nem folyt vér. Pontosan azért, hogy ne később se folyjon.

Sokan szeretnének ebből etnikai kérdést csinálni. Pedig nem az: Tisztességes, törvénytisztelő polgárok vannak és bűnözők. A tisztességes polgárokat meg kell védeni, a bűnözőket rács mögé dugni - és az ingadozókat el kell rettenteni. Bőrszíntől, nyelvjárástól vagy éppen kedvenc futballcsapattól függetlenül.

Törvény és rend kell, na.

Címkék:


[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása

csütörtök, augusztus 6

A baba visszatér?

A fejlett országokban kevesebb a gyerek. A még fejlettebb országokban meg több. Legalábbis ez az eredménye Myrskyla, Kohler és Billari a Nature magazinban megjelent legújabb kutatásnak:
Here we show, using new cross-sectional and longitudinal analyses of the total fertility rate and the human development index (HDI), a fundamental change in the well-established negative relationship between fertility and development as the global population entered the twenty-first century. Although development continues to promote fertility decline at low and medium HDI levels, our analyses show that at advanced HDI levels, further development can reverse the declining trend in fertility. The previously negative development–fertility relationship has become J-shaped, with the HDI being positively associated with fertility among highly developed countries. This reversal of fertility decline as a result of continued economic and social development has the potential to slow the rates of population ageing, thereby ameliorating the social and economic problems that have been associated with the emergence and persistence of very low fertility.
Talán egy ábra szemlélteti ezt a legjobban:

Korábban (ez a kék 1975-ös vonal), úgy gondoltuk, hogy minél nagyobb a jólét (ahogy ezt a Human Development Index méri), annál kevesebb a gyermek (teljes termékenységi rátában mérve). Most viszont (ahogy a 2005-ös vörös vonal mutatja) az összefüggés nem lineáris. Egy bizonyos ponton túl (körülbelül 0.9 HDI körül) a termékenységi ráta megfordul és emelkedni kezd.

Ez nyilván jó hír a gyorsan fogyó, de elszegényedni azért csak nem kívánó országoknak.

És érdekes közpolitikai következményei vannak. Ha van lehetőségük rá, az emberek több gyermeket szeretnének. Azaz érdemes elgondolkodni a lehetőség megteremtésén. A kutatás egy kicsit kontextusba helyezi a magyar kutatások egybehangzó eredményét, miszerint kevesebb gyermek születik mint amennyit a reménybeli szülők szeretnének. A megoldás a fejlődés és a lehetőségek megteremtése lenne?

Ez nem csak pénzt jelent, bár tudjuk, hogy nincsen ingyen ebéd. A gyerek drága, ez nem vitás. A amerikai Mezőgazdasági Minisztérium szerint egy középosztálybeli amerikai család két-három mercédesznyi pénzt elkölt egy-egy gyermekre- 18 éves koráig:
For middle-income families with a child born last year, the costs of providing food, shelter, clothing and other necessities will total $204,060 by the 18th birthday, according to an annual study by the U.S. Department of Agriculture.
De ha a gyermekvállalás nem jelent brutális elszegényedést, azaz nem kicsi vagy kocsi a kérdés, hanem kicsi vagy merci; akkor mások is lesznek a válaszok.

Még egyszerűbben: A közpolitikának vannak eszközei a gyermekvállalás terén - és ezek a kutatás szerint nagyjából egy irányba mutatnak: az életminőség növelése irányában. Nem hangzik rosszul.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy a magyar közpolitikai gondolkodásba beleférnek ilyen távlatok. Vagy igen?

Címkék:


[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása

hétfő, augusztus 3

Nemzetközi tükör Szlovákiának

Érdemes elolvasni az Economist cikkét a szlovák nyelvtörvényről:

Slovakia’s left-leaning populist government has been needling Hungary since it took power in 2006. ... The new law tightens rules about speaking Slovak in dealings with public officials: not just police officers or teachers, but also, say, doctors. Exceptions apply to monoglots, or in districts where the minority makes up a fifth or more of the population. Hungarian-language schools must conduct their administration in Slovak. The new law also lays down detailed instructions for the way in which memorials and plaques may be inscribed.
Másoknak is feltűnik északi szomszédunk kormányzatának és támogatóinak háztáji fasizmusa. Ez jó, de nem elég. A balkanizált sovinisztákat meg is kell állítani. És ez nem működik csak úgy magától: Ahogy korábban is írtam, nekünk magyaroknak is tennünk kell ezért.

Minimálisan gondoskodhatunk arról, hogy a kicsinyes rosszindulat nem marad visszhang nélkül. Nem kell erőszakoskodni vagy nyelvtáblákat összefirkálni. Sőt tilos: ez csak ártana nekünk. De figyelni kell a jogsértésekre, dokumentálni és publikálni őket. Nyugodtan írjunk az Economist-nak. Mi ennyit tehetünk.

A kormányzat nyilván ennél többet is. Reméljük meg is teszi.

Címkék: ,


[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása