A baba visszatér?

A fejlett országokban kevesebb a gyerek. A még fejlettebb országokban meg több. Legalábbis ez az eredménye Myrskyla, Kohler és Billari a Nature magazinban megjelent legújabb kutatásnak:

Here we show, using new cross-sectional and longitudinal analyses of the total fertility rate and the human development index (HDI), a fundamental change in the well-established negative relationship between fertility and development as the global population entered the twenty-first century. Although development continues to promote fertility decline at low and medium HDI levels, our analyses show that at advanced HDI levels, further development can reverse the declining trend in fertility. The previously negative development–fertility relationship has become J-shaped, with the HDI being positively associated with fertility among highly developed countries. This reversal of fertility decline as a result of continued economic and social development has the potential to slow the rates of population ageing, thereby ameliorating the social and economic problems that have been associated with the emergence and persistence of very low fertility.

Talán egy ábra szemlélteti ezt a legjobban:

Korábban (ez a kék 1975-ös vonal), úgy gondoltuk, hogy minél nagyobb a jólét (ahogy ezt a Human Development Index méri), annál kevesebb a gyermek (teljes termékenységi rátában mérve). Most viszont (ahogy a 2005-ös vörös vonal mutatja) az összefüggés nem lineáris. Egy bizonyos ponton túl (körülbelül 0.9 HDI körül) a termékenységi ráta megfordul és emelkedni kezd.

Ez nyilván jó hír a gyorsan fogyó, de elszegényedni azért csak nem kívánó országoknak.

És érdekes közpolitikai következményei vannak. Ha van lehetőségük rá, az emberek több gyermeket szeretnének. Azaz érdemes elgondolkodni a lehetőség megteremtésén. A kutatás egy kicsit kontextusba helyezi a magyar kutatások egybehangzó eredményét, miszerint kevesebb gyermek születik mint amennyit a reménybeli szülők szeretnének. A megoldás a fejlődés és a lehetőségek megteremtése lenne?

Ez nem csak pénzt jelent, bár tudjuk, hogy nincsen ingyen ebéd. A gyerek drága, ez nem vitás. A amerikai Mezőgazdasági Minisztérium szerint egy középosztálybeli amerikai család két-három mercédesznyi pénzt elkölt egy-egy gyermekre- 18 éves koráig:

For middle-income families with a child born last year, the costs of providing food, shelter, clothing and other necessities will total $204,060 by the 18th birthday, according to an annual study by the U.S. Department of Agriculture.

De ha a gyermekvállalás nem jelent brutális elszegényedést, azaz nem kicsi vagy kocsi a kérdés, hanem kicsi vagy merci; akkor mások is lesznek a válaszok.

Még egyszerűbben: A közpolitikának vannak eszközei a gyermekvállalás terén - és ezek a kutatás szerint nagyjából egy irányba mutatnak: az életminőség növelése irányában. Nem hangzik rosszul.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy a magyar közpolitikai gondolkodásba beleférnek ilyen távlatok. Vagy igen?

[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása