Roman Polanski, az értelmiségi
Roman Polanski korunk hőse, az Értelmiségi. Emellett saját bevallása alapján leitatott, begyógyszerezett és megerőszakolt egy tizenhárom éves kislányt. Majd a bírósági ítélet elől megszökött - a jelenlegi őrizetbe vételéig.
Ezzel olyan nagy gond nem lenne. Van bűn - és büntetés is. Kicsit aggasztóbb a bűnbánat minimális hiánya - de végül is ez nem lehet elvárás. A védelmére kelő értelmiségiek viszont valóban bicskanyitogatóak. Hangos kórus védi a védhetetlent, bizony.
Egyedi?
Nem annyira. Olvassuk el még egyszer Paul Johnson könyvét: Értelmiségiek (Intellectuals). A felvilágosodott társadalom nagy értelmiségei tanítói között csak úgy hemzsegnek az erkölcsi hullák és a közönséges bűnözők. Ezek azok a fazonok, akik a nagybetűs népet imádják, de a velük kapcsolatba kerülő egyszerű emberekkel brutálisan elbánnak. Mert a cél szentesíti az eszközt. Vagy mert nagy művészek és mindent megtehetnek.
Ez a "bátor kiállás" a védhetetlen mellett, ami igazán felháborító.
Nem volt meglepő, ahogy neves értelmiségiek (Woody Allen már csak az érintettség okán is) Polanski védelmére keltek. De gusztusos sem.
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
Ezzel olyan nagy gond nem lenne. Van bűn - és büntetés is. Kicsit aggasztóbb a bűnbánat minimális hiánya - de végül is ez nem lehet elvárás. A védelmére kelő értelmiségiek viszont valóban bicskanyitogatóak. Hangos kórus védi a védhetetlent, bizony.
Egyedi?
Nem annyira. Olvassuk el még egyszer Paul Johnson könyvét: Értelmiségiek (Intellectuals). A felvilágosodott társadalom nagy értelmiségei tanítói között csak úgy hemzsegnek az erkölcsi hullák és a közönséges bűnözők. Ezek azok a fazonok, akik a nagybetűs népet imádják, de a velük kapcsolatba kerülő egyszerű emberekkel brutálisan elbánnak. Mert a cél szentesíti az eszközt. Vagy mert nagy művészek és mindent megtehetnek.
Ez a "bátor kiállás" a védhetetlen mellett, ami igazán felháborító.
Nem volt meglepő, ahogy neves értelmiségiek (Woody Allen már csak az érintettség okán is) Polanski védelmére keltek. De gusztusos sem.
Címkék: Értelmiségiek, könyv, Paul Johnson, Roman Polanski
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
6 megjegyzés:
A francnak kell mindig Woody Allen-nel jönni. Ő nem molesztálta azt a lányt- hanem elvette feleségül, és még ma is együtt élnek. Az meg, hogy valaki emberileg milyen, mit von le az értékéből? Vegyük például Adyt, ő sem volt egy Grál - lovag.
Ady sem volt egy Grál lovag - és ha Ady, akár poszthumusz, próbálna erkölcsi tanulságokat mint tekintély megfogalmazni, akkor ő is megkapná. (De ugye itt Ady nem írt alá semmit?) Itt Allen az erkölcsi tekintélyét használja, amikor levelet ír alá. Pedig ebben a kérdésben nincs nagyon neki.
Ugye ő a sajáét nevelt lányát vette el, ami törvényes, de nem teljesen tiszta. Senki sem mondta, hogy Allen bűnöző lenne - bár Mia Farrow a volt felesége elég közel került ehhez:
In the book Farrow described her shock at first discovering Allen had taken pornographic photos of her adopted daughter Soon-Yi Previn and then that he was having an affair with the 17-year-old.
Farrow also wrote of her 7-year-old daughter Dylan, accusing Allen of sexually molesting her -- a charge Allen strongly denied. He was never charged.
http://edition.cnn.com/SHOWBIZ/9702/05/farrow.book/
Szóval, Woody nekem elég kétséges aláíró. Persze nem bűnöző vagy ilyesmi, de ezt senki sem mondta.
Kedves Tory,
Az aláírók esetében szerintem két dolog találkozásáról van szó. Az első dolog a 68-as korosztály csoportszolidaritása. Számomra - konzervatív lévén - minden nemzedéki és tömegkulturális alapú csoportszolidaritás visszataszító dolog, de az emberek (az un. tömegemberek) számára nem az.
A második már jóval fontosabb és nyugtalanítóbb probléma, amely a szexuális szokásokat, a kábítószerekhez való viszonyt és minden más potenciális devianciát érinthet. A liberális elitdemokráciák időszakában (XIX. század) az elithez tartozók - saját felnövésük és útkeresésük keretei között, többnyire fiatalabb korban - kipróbálhatták a nevezett dolgokat, diszkréció mellett. Az önkorlátozásra kevéssé képes, addiktív, szenvedélybetegségre hajlamos tömegek számára ez tilos volt, leszámítva az ellenőrzött prostitúciót és az alkoholt. Mára, a tömegdemokráciák és a globális média világában ez a lehetőség elveszett. Az elitek (többnyire fiatalabb) tagjai is ugyanúgy büntethetők, mint a "nép". Polanski félórás félrelépése a XIX.században még pletyka sem lett volna.
Ezt csak azért írom, mert a bűnök megítélése erősen kor és társadalomfüggő.
A szexus (érosz, káma stb.)az emberiség egyik szabályozhatatlan ősenergiája, minden civilizációs erőfeszítés ellenére. A mederben tartásáért folytatott harc a legősibb civilizációk óta az emberiség egyik fő erőfeszítése - a legjobb esetben is csak részsikerekkel. Ezért a szexuális vonzalmak erkölcsi megítélése mindig nagyon nehéz ügy. Technikailag az ügy egyszerű, az érvényes jogszabályok szerint Polanskinak börtönbüntetés jár majd. Ez rendben is van, de egy igazi konzervatív mindig bölcs rezignációval nyilatkozik az ilyen és hasonló esetekről, tudván tudva, hogy a szexus bennünk élő vulkánját semmilyen jogrend nem lesz képes a társadalmilag helyesnek tartott mederbe terelni.
Kedves Névtelen,
A 68-as generáció ott van - és konzervatív szemmel valóban nem teszi egy kicsit sem pozitívabbá az ügy megítélését.
A téma nem Polanski tette. Hanem annak a nyilvános védelme. Ez ami furcsa és visszataszító - és igazán értelmiségi a Paul Johnson-i értelemben...
Egyébként az elit szempontjából szerintem messze nem változott akkorát a világ mint írod. Régen - akárcsak most - az elit tagjai egy sor, egyébknt büntetőjogi kategóriában levő cselekedetet követhettek el bűntetlenül. És ugyanúgy régebben is le lehetett "bukni" még az elit tagjainak is - nem minden ilyen esetből lett ügy, de néha igen. Most is hasonló a kép: le lehet bukni, de nagyon gyakran nem történik ez meg.
Bár lehet, hogy az arányok változtak. Ezt nem tudom.
Aki Polanskit bántja, magát az Istent bántja. És nem örül neki, annyit elárulhatok. Vö. http://csucsuka.blog.hu/2009/10/06/vampirok_balja_10
Olvastam Csucsu, amit írtál. Vicces, meg jópofa - de szerintem egy sor durva és nem igazán hasznos előítéletet belepakoltál...
Néhány érved kicsit furcsa emiatt: Nem tudom miért lenne például releváns, hogy az áldozat megbocsátott vagy mi is az anya szerepe. El tudod mondani, hogy egy nemi erőszak kapcsán miért kellene, hogy érdekeljen, hogy mit tett a sértett anyja? Változtat ez bármennyit is az erőszaktevő helyzetén?
De ez végül is nem annyira releváns: Én nem tudom és nem is nagyon érdekel, hogy RP bűnös vagy sem. De az értelmiségi művész (?) cimborák (cinkosok?) pofátlansága viszont felháborít. Erről írtam.
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal