Nincs - értelme
Nincs. Ezzel a címmel írt Ónody-Molnár Dóra publicisztikát a szombati Népszabadságba. És tesz benne érdekes állításokat:
Mit tegyek, ha ez komoly? Hogyan segítsek a publicistának átgondolni mindezt?
Először arra gondoltam, hogy alapvető és általános ösztönzés-elméleti olvasmányokkal ismertetem meg a szerzőt. Laffont és Martimort könyve ugrott be. Valószínűleg az előszó is tisztázná a publicista számára, hogy működnek az ösztönzők, kikre hatnak kikre nem.
Aztán arra gondoltam, hogy egyszerű analógia segítségével világítom meg a száraz elméleti olvasmány helyett az érvelés helytelenségét. Például, átírtam volna az idézetet:
Gondoltam arra is, hogy specifikus, a gyermekneveléshez kapcsolódó tanulmányokat mutatok be. Sokat írtam erről, még a reform-ötletek kapcsán is, de valószínűleg első körben a színvonalas Laroque-Salanié dolgozatot ajánlanám csak elolvasásra. A tanulmány szerzői ugyan nem írnak a Népszabadságba, csak nemzetközi szintű kutatók, de szerintük például: Our results suggest that financial incentives play a notable role in determining fertility decisions in France, both for the first and for the third child. A közhiedelemmel ellentétben, mi?
Gondoltam arra is, hogy magát a Népszabadság ugyanaznapi számát hozom fel példaként:
Nos, értelmes, racionális döntéshozóknak, akik mielőtt döntést hoznak - legyen szó autóvásárlásról, új ruháról, párválasztásról vagy éppen gyermekvállalásról - körültekintően mérlegelik az az előnyöket és hátrányokat. Ezek között, amennyiben gyermekvállalásról döntenek, a gyed és gyes időtartamát és összegét is. Miért Ön, kedves publicista, mégis mit gondolt a nőkről?
Segített a válasz?
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
A közhiedelemmel ellentétben a gyes összege és időtartama, illetve a szülési kedv között nincs szoros összefüggés. Minek nézi a nőket az, aki szerint néhány ezer forintos juttatás miatt vállalnak gyereket?Ez szíven ütött. Lehet, hogy a Népszabadság publicistája komolyan gondolja ezt? Persze valószínűbb, hogy valami hatalmas Monty Python poén készülődik. De hátha nem.
Mit tegyek, ha ez komoly? Hogyan segítsek a publicistának átgondolni mindezt?
Először arra gondoltam, hogy alapvető és általános ösztönzés-elméleti olvasmányokkal ismertetem meg a szerzőt. Laffont és Martimort könyve ugrott be. Valószínűleg az előszó is tisztázná a publicista számára, hogy működnek az ösztönzők, kikre hatnak kikre nem.
Aztán arra gondoltam, hogy egyszerű analógia segítségével világítom meg a száraz elméleti olvasmány helyett az érvelés helytelenségét. Például, átírtam volna az idézetet:
A közhiedelemmel ellentétben a börtönbüntetések hossza, illetve a bűncselekmények súlyossága között nincs szoros összefüggés. Minek nézi az embereket az, aki szerint néhány év sitt miatt nem gyilkolják csak egymást halomra?Ebből ugye - a kedves publicista gondolatmenetét követve - azonnal következne, hogy a büntető törvénykönyvet egy az egyben eltörölhetjük? Úgyis olyan drágák a börtönök nem? Remélném, hogy az érvelésének az abszurditása ebben a környezetben nyilvánvaló lenne. Persze egy kicsit tartanék a következő kiváló, büntetőjogi reformokat feszegető publicisztikától...
Gondoltam arra is, hogy specifikus, a gyermekneveléshez kapcsolódó tanulmányokat mutatok be. Sokat írtam erről, még a reform-ötletek kapcsán is, de valószínűleg első körben a színvonalas Laroque-Salanié dolgozatot ajánlanám csak elolvasásra. A tanulmány szerzői ugyan nem írnak a Népszabadságba, csak nemzetközi szintű kutatók, de szerintük például: Our results suggest that financial incentives play a notable role in determining fertility decisions in France, both for the first and for the third child. A közhiedelemmel ellentétben, mi?
Gondoltam arra is, hogy magát a Népszabadság ugyanaznapi számát hozom fel példaként:
Az anyák 86 százalékát befolyásolná a gyes és a gyed lerövidítése abban, hogy hány gyereket vállalna még - derül ki egy felmérésből.De végül arra gondoltam, hogy egyszerűen válaszolok a publicista kérdésére: "Minek nézi a nőket az, aki szerint néhány ezer forintos juttatás miatt vállalnak gyereket?"
Nos, értelmes, racionális döntéshozóknak, akik mielőtt döntést hoznak - legyen szó autóvásárlásról, új ruháról, párválasztásról vagy éppen gyermekvállalásról - körültekintően mérlegelik az az előnyöket és hátrányokat. Ezek között, amennyiben gyermekvállalásról döntenek, a gyed és gyes időtartamát és összegét is. Miért Ön, kedves publicista, mégis mit gondolt a nőkről?
Segített a válasz?
Címkék: válasz
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
8 megjegyzés:
ne húzd fel magad ezen tory, de azon igen, hogy ezzel tartalmilag megegyező nyilatkozatot láttam vmelyik nap a szoc. miniszerer asszonytól. ezek után miért csodálkoznánk?
általános baloldali (pontosabban: mszp-s) probléma, hogy egy helyzetre akarnap reagálni a beavatkozás következményeinek figyelembevétele nélkül. ha nagyobb alanyi juttatást adok a gyerekszülésre, mint egy család egy főre jutó jövedelme, akkor az nem jó, mert jut a gyereknek, hanem rossz, mert gyerekvállalásra ösztönzi azokat, akik magukat sem tudják eltartani. na, ez a téboly.
aki belegondol persze gyorsan rájön, nem "nők" vannak, hanem sokszorosan rétegzett csoportok. a középosztály családjaiban a gyerekvállalás jobbára egyet jelent az elszegényedéssel, de legalábbis jelentős visszaeséssel jár az életszínvonalban. egyenes következmény a gyerekvállalás csökkenése.
az inaktívak körében a gyerekvállalás a kevés biztos bevételi forrás egyike, ha kevesebb jár, majd kevesebb jut, de akkor is szülnek, hogy a kevesebb legalább elkölthető legyen. és persze a felső tízezernek mindegy, de alanyi jogon jár.
szóval csökkentsük az alanyi juttatásokat (koncepció és más jellegű kompenzáció, adójóváírás nélkül):
a gazdagoknak mindegy, szülnek mint eddig;
középosztály szaporulata lecsökken;
szegények legalább ugyanígy szaporodnak, de a romló gazdasági helyzetben a kevés is több, és biztos: növekedni fog a gyerekvállalás.
és mi a dolog következménye?
a legszegényebbek reprodukálják leginkább önmagukat, akik nevelést, kenyeret, oktatást a legkevésbé sem tudnak biztosítani.
Nekem nem igazán segített a válasz, mert a dolog másik oldala mindig kimarad az elemzésből, nevezetesen az hogy az említett juttatásokat valahonnan finanszírozni kell.
Ez alapesetben adóból történik, ezért a kérdést úgy érdemes feltenni, hogy van-e értelme annak, hogy az emberektől elveszem a jövedelmet, majd visszaosztom segélyként? És ha igen, akkor a sima adórendszer valamilyen monoton adóteherrel (ami lehet egykulcsos, progresszív, etc, az a lényeg hogy nettó hatásként a gazdagtól többet von el, mint a szegénytől) nem tudja-e ezt megoldani?
A gyerekvállalás legalább 18 évig, de akár tovább is (gyerek továbbtanul, családot alapít) meglehetősen nagy költségekkel jár. Lehet azzal érvelni, hogy a GYES/GYED marginális ösztönzés (akkor kapod, ha gyereket vállalsz), míg az adó ehhez alapból nem kapcsolódik, de az utóbbinak akkor is van jövedelmi hatása. Ha a helyzetet normálisan akarod elemezni, akkor ezt nem lehet kihagyni a képből.
Azt is érdemes lenne végiggondolni, hogy mi a a jó struktúra, azt támogatni hogy valaki sok évig kimaradjon a munkaerőpiacról, vagy a gyerekvállalást. A kettő nem ugyanaz, pl szerintem az se lenne ördögtől való hogy a mamák/papák ugyanannyi pénz kapjanak, csak kevesebb időre elosztva (azaz havonta többet). Az állam ezenkívül egy csomó más dologgal is segíthetne/kompenzálhatna, pl részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka támogatása, legalább rugalmasabb jogszabályok szintjén.
Nagyjából egyetértünk abban hogy nem szabad nagyon megnyirbálni ezeket a támogatásokat, de azt gondolom hogy simán származhat abból jóléti nyereség, ha a költségvetés ugyanannyi (vagy akár kevesebb) pénzt ad erre, de átgondolja az ösztönző-struktúrát. Hatalmas anomália pl a "szocpol", amit jelenleg nagyrészt elcsalnak. Lehetne jobban is.
Lestib: Megpróbálom a politikai kommunikáción is felhúzni magam:) Itt inkább azt tartom gondnak, hogy a legnagyobb példányszámú magyar napilapban olyan publicisztika jön le, ami ennyi módon támadható...
Roark: A bejegyzésem nem általános megoldást kínál a magyar demográfia, foglalkoztatás- és szociálpolitika összes kérdésére. Még csak nem is elemzi a maga teljességében a Népszabadság publicisztikáját. Hanem finoman - rendben annyira finoman, amennyire tőlem telik - megpróbál rámutatni az érvelésben tátongó lyukakra; és próbálja elmagyarázni, hogyan is lehetne a kérdésről gondolkodni.
De válaszolok az OFF felvetésekre is: Nagyon is egyetértünk abban, hogy a támogatásokat (amelyek ugye csak kármentések a gyermeknevelőket súlytó a tébé meg a nyugdíjrendszer miatt) nem kellene nagyon megnyirbálni. Abban is egyetértünk, hogy lehetne jobban csinálni - és érdemes erről elgondolkodni, ideértve a munkaerőpiaci hatásokat. A szocpol diagnózisában is hasonlókat gondolunk.
Egy kicsit hadd legyek radikális: Az ideális megoldás a tébé és nyugdíjrendszer megszüntetése és a szociális ellátórendszer radikális visszaszorítása lenne - ebben a helyzetben semmilyen családtámogatásra nem lenne szükség. De ez lehetetlen. Így a meglevő rendszer keretei között kell valamilyen összefüggést teremteni az értékteremtés és a jövedelem között.
Itt a folytatás is:
A cím: "Ha megfizetik, sem lesz több a gyerek"A szöveg: "Azt írják, hogy ha most a kétszeresére emelnék a készpénzes családtámogatások összegét, az nem eredményezne többet a mostani 1,3-as gyerekszám 1,6-ra növekedésénél. (Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions - 2009)."Ellentmondás, bőven.
Tory, ezer koszonet a bejegyzesert. Engem is elkepesztett a Nepszabadsag cikke. Szerintem az a leginkabb megdobbento, hogy ennyire hidegen hagyjak oket az evidenciak. Elvileg meg az is lehetne, hogy a nok ilyen donteseire tokre nem hatnak az osztonzok (bar nagyon meg lennenk lepodve, ahogyan azt sokszor es jol leirtad), de az adatok azt mutatjak, igenis hatnak. http://www.personal.ceu.hu/staff/Gabor_Kezdi/Publications/GabosGalKezdi_Apr2009.pdf Az igazan elkepeszto az egeszben az, hogy a Nepszabi szosszenet elvileg eppen a belinkelt cikkunk apropojan irodott, a kollegaimmal folytatott interju alapjan. Akik ugyanazt mondtak a nonek, mint egy nappal korabban az Origo ujsagiroinak, oszt megis mas jott ki belole. Az Origo cikket ti is belinkeltetek, pozitiv kommenntel: http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090507-valsgakezeles-es-demografia-veszelbyen-a-jovo.html?pIdx=1
Kedves Gábor: Köszönöm a megjegyzést.
Teljesen igazad van: A közpolitikai párbeszéd a tények és kutatások figyelembevételével kezdődik. Én is pontosan ezért írtam bejegyzést, mert a Népszabadság itt nem egy vacak publicisztikát engedett megjelenni, hanem machatével verte szét az értelmes párbeszéd lehetőségét.
Ilyen szempontból egyébként a dánok a kedvenceim: Nagyon magas szinten művelik a közpolitikát, az olyan tudományos igényű írások mint a Tietek a közös gondolkodás alapja. Talán nem véletlen, hogy Európában szinte egyedül ott nincs demográfiai probléma?
Még egy bocsánatkéréssel tartozom Neked illetve Nektek: A fenti bejegyzésben a Ti írásotoknak is szerepelnie kellene. Legközelebb szerepelni is fog. Bűnnek bűn volt kihagyni, de remélem bocsánatos:)
Végül köszönöm, hogy így egy kicsit megvilágítottad a Népszabadság cikk keletkezésének hátterét. Azt hiszem mindenki számára tanulságos.
Na ezzel népszerűtlen leszek, de akkor is állítom, hogy a kiszabható büntetések súlyossága és a bűnözés alakulása között minimális az összefüggés mindaddig, amíg az elkövetett bűncselekmények kb. ötöde von maga után feljelentést és a feljelentések kb. tizede eredményez bűnösséget kimondó ítéletet.
J. Wiśniowiecki: Nem lettél népszerűtlen, de örülök, hogy megpróbáltad:)
Amit mondasz nagyjából lefedi a magyar jogi szakmai közvélemény kvazi konszenzusos álláspontját. (Elrettentés = felderítés). Szóval, nem valami szélsőséges álláspont.
Én úgy gondolom, hogy mind a büntetés, mind a felderítés számít, valahol a kettő szorzata adja ki az elrettentést. Ha nincs büntetés mindegy mennyi a felderítés, és viszont. Azt azért hadd tegyem hozzá, hogy mondjuk az amerikai Legfelsőbb Bíróság azért állította vissza a halálbüntetést a hetvenes években, mert elfogadta az elrettentésről szóló érveket. Ez érdekesen ellentmond a magyar gondolkodásnak.
A jelen bejegyzéshez viszont: Az ugye biztos, hogyha eltörlöd a BTK-t, akkor több bűncselekmény lesz?
És ha eltörlöd a családtámogatást, akkor kevesebb gyermeket vállalnak...
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal