Álbliccelők
A gazdasági fejlődéshez társuló egyik stilizált tény, hogy a munka egyre drágább lesz a tőkéhez képest, amennyiben mindkettőt (marginális) termelékenységben mérjük. Az ok kettős: egyfelől a technológia fejlődik, és a tőke egyre hatékonyabb: gyorsabban, megbízhatóbban, olcsóbban állítunk elő dolgokat gépekkel. A másik ok az, hogy hosszú távon növekszik a jólét, és így nő a szabadidő értéke is: 100 éve egy gyári munkás több jóval órát dolgozott, mint ma.
Fenti okok miatt a gazdaság számos szektorában eltolódik a termelési technológia a tőke intenzívebb használata felé: ezt követeli a piac logikája, amely kikényszeríti a hatékonyságot. Míg régebben olcsóbb volt kézzel fejni a teheneket, manapság már ezt gépek végzik, s a mechanikus, képzetlen munkaerőt egyre inkább felváltják a furfangos gépek: a gyárban már nem szakik csavarnak be minden csavart, hanem ipari robotok.
A szocializmusban viszont nem volt igazi munkapiac, amely normálisan beárazta volna a tőkét és a munkát, ezért gyakran előfordult, hogy aranykalászos gazdaságunk nem igazán követte a világ trendjeit. A rendszerváltás után persze a piaci verseny kikényszerítette a váltást, kivéve egyes, államilag védett zárványokat, mint a mezőgazdaság, vagy az állami vállalatok többsége. Utóbbiak ékes példája a BKV és annak üzleti modellje, különös tekintettel az utazás ellenértékének begyűjtésére.
Aki még nem látta volna: normális városokban (New York, Stockholm) a tömegközlekedni vágyó polgár megveszi a metrókártyát, kapunál végighúzza, kapu kinyílik és beengedi. Gyors, hatékony, kijátszhatatlan: van kamera, aki megpróbálna átugrálni rajta az elkapják, nem is nagyon szokás. És emellett olcsó: a gépek telepítése biztosan jelentős beruházás volt, és karban is kell tartani őket, de ez mind eltörpül a csodálatos magyar rendszer bérköltségeihez képest. Utóbbiban az polgár csak úgy besétál a metróba, aztán egyes megállóknál vagy ellenőrzik a kifelé menőket, vagy nem. Ha ellenőrzik, akkor 3-5 lestrapált tekintetű ember vizslatja a kifelé hömpölygő tömeget, akik felvillantanak valami, ami lehet jegy, bérlet vagy mackósajt papírja, reggeli csúcsban siet mindenki, úgyse látják. Ha valakit esetleg elkapnak, akkor vagy fizet, vagy megverik, vagy mindkettő (újabban befelé is vannak ellenőrök, ami biztos nagyon hatékony, összehasonlítva egy beléptetőkapuval, de ők legalább csak elküldik az embert, ha nincs jegye, és ritkán verik meg, ez is valami).
Az ellenőrök rendszeresen bírságolnak zsebre, ezért a BKV úgy döntött, itt az ideje a megoldásnak: felismerve, hogy létezik kipróbált, hatékony, megbízható és olcsó technológiai megoldás, amelyik mellesleg az utasokat sem veri, átállnak a beléptetőkapus rendszerre.
Nem, csak vicceltem. A BKV újabb ellenőröket alkalmaz, akik az ellenőröket ellenőrzik. Ők lesznek az álbliccelők. Persze előbb-utóbb rájön a BKV, hogy az álbliccelők zsebre is bírságolnak, ekkor megjelennek majd az ellenőrök ellenőreinek ellenőrei, és így tovább, ad infinitum, az egész országban mindenkit vagy ellenőriznek, vagy ellenőriz, vagy mindkettő, aztán egy reggelen a negyedik magyarnak, akit se Siposnak nem hívnak, se rendőri felügyelet alatt nem áll, eszébe jut az utolsó meggy a fa tetején.
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
Fenti okok miatt a gazdaság számos szektorában eltolódik a termelési technológia a tőke intenzívebb használata felé: ezt követeli a piac logikája, amely kikényszeríti a hatékonyságot. Míg régebben olcsóbb volt kézzel fejni a teheneket, manapság már ezt gépek végzik, s a mechanikus, képzetlen munkaerőt egyre inkább felváltják a furfangos gépek: a gyárban már nem szakik csavarnak be minden csavart, hanem ipari robotok.
A szocializmusban viszont nem volt igazi munkapiac, amely normálisan beárazta volna a tőkét és a munkát, ezért gyakran előfordult, hogy aranykalászos gazdaságunk nem igazán követte a világ trendjeit. A rendszerváltás után persze a piaci verseny kikényszerítette a váltást, kivéve egyes, államilag védett zárványokat, mint a mezőgazdaság, vagy az állami vállalatok többsége. Utóbbiak ékes példája a BKV és annak üzleti modellje, különös tekintettel az utazás ellenértékének begyűjtésére.
Aki még nem látta volna: normális városokban (New York, Stockholm) a tömegközlekedni vágyó polgár megveszi a metrókártyát, kapunál végighúzza, kapu kinyílik és beengedi. Gyors, hatékony, kijátszhatatlan: van kamera, aki megpróbálna átugrálni rajta az elkapják, nem is nagyon szokás. És emellett olcsó: a gépek telepítése biztosan jelentős beruházás volt, és karban is kell tartani őket, de ez mind eltörpül a csodálatos magyar rendszer bérköltségeihez képest. Utóbbiban az polgár csak úgy besétál a metróba, aztán egyes megállóknál vagy ellenőrzik a kifelé menőket, vagy nem. Ha ellenőrzik, akkor 3-5 lestrapált tekintetű ember vizslatja a kifelé hömpölygő tömeget, akik felvillantanak valami, ami lehet jegy, bérlet vagy mackósajt papírja, reggeli csúcsban siet mindenki, úgyse látják. Ha valakit esetleg elkapnak, akkor vagy fizet, vagy megverik, vagy mindkettő (újabban befelé is vannak ellenőrök, ami biztos nagyon hatékony, összehasonlítva egy beléptetőkapuval, de ők legalább csak elküldik az embert, ha nincs jegye, és ritkán verik meg, ez is valami).
Az ellenőrök rendszeresen bírságolnak zsebre, ezért a BKV úgy döntött, itt az ideje a megoldásnak: felismerve, hogy létezik kipróbált, hatékony, megbízható és olcsó technológiai megoldás, amelyik mellesleg az utasokat sem veri, átállnak a beléptetőkapus rendszerre.
Nem, csak vicceltem. A BKV újabb ellenőröket alkalmaz, akik az ellenőröket ellenőrzik. Ők lesznek az álbliccelők. Persze előbb-utóbb rájön a BKV, hogy az álbliccelők zsebre is bírságolnak, ekkor megjelennek majd az ellenőrök ellenőreinek ellenőrei, és így tovább, ad infinitum, az egész országban mindenkit vagy ellenőriznek, vagy ellenőriz, vagy mindkettő, aztán egy reggelen a negyedik magyarnak, akit se Siposnak nem hívnak, se rendőri felügyelet alatt nem áll, eszébe jut az utolsó meggy a fa tetején.
Címkék: gazdaság
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
4 megjegyzés:
Figyu, szerinted még senki nem javasolta nekik, hogy csinálják ezt meg. Én érthetlenül állok ezelőtt, mint tinédzserkoromban, a 80as években azelőtt, hogy miért nem lehet kocsit venni, és miért kell rá éveket várni. Kérdeztem a szüleimet, de inkább vagy kínosan hallgattak vagy olyan kusza válaszokat adtak, amiből máig se értem. Miért éri ezt meg fenntartani? Hol az érdek?
Az érdeket én sem látom, annál inkább az elavult szemléletet...
Valószínűleg ilyen kérdések fel sem merülnek a döntéshozóknák. Hová tegyük azt, hogy a VEKE ingyen és bérmentve jobb menetrendet ad mint a Nagy Állami Cég?
Ez szép és jó, csak éppen a szocializmusban a BKV - legalábbis a metrón - elég hatékonyan gyűjtötte be az utazás ellenértékét, mivel kapus beléptetés volt, csak jeggyel lehetett átjutni a berendezésen. Aztán jött a szabadság és ennek jegyében el kellett törölni a gaz diktatúra eszközét. Úgyhogy bármilyen furcsa is lehet a te ideologikus nézőpontodból, de jelenlegi BKV modell nem a szocializmus, hanem a szabadságelvű kapitalizmus terméke. Például ezért szerencsésebb kevesebb ideológiai teherrel szemlélni a világot. De lehet, hogy néha elég ha a közgazdasági modelljeinket felcseréljük történeti empíriára (amennyire ez utóbbi egyáltalán létezik).
Nagyon jó pont. Roark nevében is elnézést a tévedésért: Itt úgy tűnik nem a szocializmus a hibás. De nekem sem tűnt fel ez, szóval a saját nevemben is elnézést.
Az általánosabb megjegyzésedhez: A történeti empíria pedig része és alapja a közgazdasági modelleknek is. A legmodellezőbb chicagói iskola attól a Coase-tól indul, aki a világítótornyos áltudományos tankönyvi sztorikat szétszedte. Olvastad ezt a cikkét?
Még vannak benne gőzmozdony-szikrák, meg birtokhatáron átfutkározó nyulak is. És nagyon jól van megírva...
De egy kérdésem van: Ha ez működött korábban (és működik máshol), akkor mi a fenének nem lehet normálisan működtetni itt és most?
Engem ez zavar, és emiatt érzem úgy, hogy Roark bejegyzése azért rátapint valamilyen visszásságra. És nem a kapitalizmuséra: Itt egy masszív állami cégről beszélünk...
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal