A jóléti állam még egy hibája
A jóléti államnak rengeteg hibája van. Lassítja a gazdasági növekedést, etikailag több mint kétséges. És demográfiai katasztrófához is vezet. Érdemes elolvasni a Wall Street Journal kis cikkét a Duggar család apropóján:
Mégis akkor miért beszélünk néhányan a családpolitikai vívmányok megőrzéséről?
Nos, mert a jóléti állam egészének leépítése nélkül öngyilkosság csak a családtámogatásokhoz nyúlni. Csak súlyosbítja az amúgy sem egyszerű demográfiai problémákat.
Egy jól átgondolt, konzisztens jóléti állam leépítés kapcsán (ideértve a segélyezés és az állami nyugdíj és egészségbiztosítás leépítését) természetesen lehet beszélni a családtámogatások csökkentéséről. Addig azonban legyünk csak hálásak a gyermeket nevelőknek. Ahogy a Wall Street Journal mondja a 19. gyereküket váró Duggar család kapcsán:
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
Whatever its merits, the welfare state is a disincentive to childbearing. Each generation of workers pays for the retirement benefits of the generation ahead of it. The system is powered by babies, who grow up to become productive little FICA contributors. But even if you never have children, someone else's kid will eventually pay for your Social Security benefits.Nem olyan meglepő ám, amit látunk a fejlett világban. Az európai, japán és kisebb részben az amerikai demográfiai összeomlás mögött ott settenkedik a túlterjeszkedett jóléti állam.
Mégis akkor miért beszélünk néhányan a családpolitikai vívmányok megőrzéséről?
Nos, mert a jóléti állam egészének leépítése nélkül öngyilkosság csak a családtámogatásokhoz nyúlni. Csak súlyosbítja az amúgy sem egyszerű demográfiai problémákat.
Egy jól átgondolt, konzisztens jóléti állam leépítés kapcsán (ideértve a segélyezés és az állami nyugdíj és egészségbiztosítás leépítését) természetesen lehet beszélni a családtámogatások csökkentéséről. Addig azonban legyünk csak hálásak a gyermeket nevelőknek. Ahogy a Wall Street Journal mondja a 19. gyereküket váró Duggar család kapcsán:
In an era when it is rare for a bourgeois couple to have even three children, the Duggars are helping subsidize our retirement at considerable costs to themselves. Instead of mocking them, we ought to thank them.
Címkék: ajánló, demográfia
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
11 megjegyzés:
A demografiai hanyatlasnak ennel joval osszetettebb okai vannak. Sok orszag van, ahol szo sincs joleti allamrol, de mas okokbol megis ugyanolyan demografiai trendeket produklanak, mint a joleti allamok. Ilyen Kina es Oroszorszag.
A masik oldalon olyan joleti allamok allnak, ahol megfordult, vagy megforduloban van a trend (Luxemburg, Svedorszag). A gazdasagi novekedes miatt tervezhetobbe valik az eletpalya, illetve joval biztosabb a gyerekek tulelese, ezert a fejlodes bizonyos szintjen mindenhol csokken a gyerekvallalas, fuggetlenul a joleti allam megletetol. Aztan ez a folyamat a fejlodes egy meg magasabb szintjen ugy nez ki megfordul.
Kedves Névtelen, a példádban szereplő államok nagyon különbözőek:
- Oroszország a posztkommunista demográfiai modell legtisztább változata. "Modernizált" és teljese szekularizált társadalom (pl. az abortusz a fogamzásgátló tablettával vetekedő használata), a kommunista időkből örökölt népbetegségekkel (pl. a férfilakosság között teljesen általános alkoholizmus). A szülőképes lányok egy jelentős részét (százezreket) eladták prostituáltnak Nyugatra. Az ország demográfiai szabadesésben. az összeomlás szélén. A mutatóik a muzulmán lakosság robbanásszerű növekedése nélkül még rosszabbak lennének. 2015-re muzulmán többség.
- Kína adatai az egy gyermekes állami politika miatt alakultak így, ha a politikai vezetés egy fokozatos oldást enged meg (a nagyvárosokban), akkor az adatok változni fognak.
- A jóléti államok egy részében a termékenység lassan javul - bár ez sem elég a reprodukcióhoz. Ennek a javulásnak az oka a bevándoroltak növekvő súlya. Ennyi.
Eddig én is Névtelen címmel írogattam, úgyhogy ezen most nem változtatok.
Névtelen (1): Hm. Nem írtam, hogy a jóléti állam az egyetlen lehetséges oka a demográfiai hanyatlásnak. Például ott van a városiasodás vagy a munkaerőpiaci specializáció (és biztosan tudnék többet is mondani). Ez azt hiszem megválaszolja Kínát és Oroszországot.
A baba visszatér bejegyzésben írtam a gyermekvállalási J görbéről. Azaz az életminőség javulása egy bizonyos ponton túl emeli a teljes termékenységi rátát. Ebben lehet szerepe a nagyon bőkező jóléti juttatásoknak, azaz a jóléti államnak.
Ebben az esetben is a jóléti állam csak korrigálja a saját hibáját: a gyermekvállalás ellen ható ösztönzőket korrigálja.
Névtelen (2): Sok minden egyetértünk. Nem értünk viszont egyet, ha a bejegyzésedből a bevándorlók kizárólagos szerepe következne. A Bevándorlók és népesedés bejegyzés pontosan arról szól, hogy egy öt-tíz százalékos kisebbség nem tudja mondjuk a magyar-francia TFR különbözetet előállítani.
Kedves Tory,
igazad van, bár a szülőképes korban lévő korosztályok között a nem európaiak aránya a 10-35% között mozoghat. Angliában inkább 10%, Franciaországban inkább 35%. De hát az adatok titkosak (!)valamennyi OECD-országban. Hivatalosan statisztikai-mérési problémaként jelenik ez meg, a valóságban nyilván egyszerűbb dolgokról van szó.
Névtelen 2
Kedves Névtelen 2:
Igen, valószínűleg az újszülöttek között lényegesen több a bevándorló - de ez nem befolyásolja a TFR-t.
Amerikában nem titkos egyébként ez a statisztika? Van statisztika fajra-színre - nekem ez szelektív szemérmetesség olyan európai dolognak tűnik.
És Dánia is gyanús: túl jó adatbázisaik vannak ehhez (a svédekkel és norvégekkel együtt - és kevésbé PC-ik mint azok). Láttam már dán számokat nettó költségvetési befizetésre bevándorló és őshonos bontásban. Hogy van ez?
Örülök annak, hogy vannak olyan családok akik 19 gyermeket nevelnek. De véleményem szerint (amellett hogy gyermekpárti vagyok és örülök a nagycsaládoknak) azért azt is figyelembe kell venni, hogy mennyibe is kerül a közösségnek a 19 gyermek felnevelése, iskoláztatása. Aminek a költségeit nyilván nem az apuka teremti elő. (És nyilván nem az anyuka, aki -jogosan - otthon neveli a gyermekeit és végzi a háztartási munkát.) Tehát azt kell mérlegre tenni, hogy egyfelől a 19 gyermek oktatása, segélyezése, felnevelése mennyibe kerül a közösségnek és aztán amikor a gyermek "termelő" szakaszba kerül (azaz adó és TB fizetővé válik), akkor mennyi adót és TB-t fizet be a közösség javára, és mindezt nyugdíjba vonulásáig.
Nem akarok megbántani ezzel senkit, de a dohányzás kérdése jutott eszembe erről: mindenki csak azt az oldalt nézi, hogy mennyi jövedéki adó folyik be a dohányipari termékekből, ugyanakkor annak a társadalmi költségét senki sem vizsgálja, hoyg mennyibe kerül a dohányzás okozta betegségek gyógyítása és mennyibe az, hogy a tüdőrák miatt sokan életük teljében halnak meg (a tüdőrákosok 90%-a dohányzik vagy valaha dohányzott), amikor még akár 15-20 évig is elhetnének aktív adó illetve TB-befizetők (azaz járulhatnának hozzá a közteherviseléshez):
Lehet, hogy egy kicsit későn (de remélhetőleg nem túl későn):
Az állami kiadások kor szerint az időskorra koncentrálódnak, kicsit U alakban. A fiatalokra költesz (iskola, esetleg eü, ha azt nem a szülők fizetik - spec. Amerikában ez a szülők sara). A középkorúak nagyon keveset kapnak. És időskorban van massszív kiadás, nem is a nyugdíj, hanem valamilyen költséges eü ellátás formájában. Szóval D-ék nem terhelik túl a közösséget még most sem...
Szia, Tory, most találtam a blogodra. Jó ez a téma.
Névtelen1 (ha visszaolvasol még):
a Duggar család nem segélyekből él, hanem saját vállalkozásuk van. A hatalmas házukat, a két autót és az egyéb értékeiket nem az állam nyakán élősködve teremtették elő, hanem a saját erőfeszítéseikkel (a nagy gyerekek is beszállnak a családi kasszába gondolom, mivel többen közülük dolgoznak). Amúgy elég takarékosan élnek. Az iskoláztatási költségekről pedig annyit érdemes tudni, hogy Duggar-ék otthonoktatják a gyerekeiket, vagyis az államnak minimális költségbe kerülnek. Ezért is kapták fel őket annyira, ezért szereti őket a média, mert az amerikai álom megtestesítői bizonyos értelemben.
Érdemes elolvasni ezt a cikket Duggar-ékról: többek között benne van a gyerekvállalással kapcsolatos döntésük, életvezetési szokásaik és az összegszerű költségvetésük.
http://www.people.com/people/archive/article/0,,20276995,00.html
Lehet, Névtelen1, hogy valóban nagycsalád-párti vagy, de azért ennek némiképpen ellentmond a gyermekvállalást a dohányiparral összehasonlító példád...
Szia Eszti,
Köszönöm szépen: és meg így rá is kattintottam a blogodra, nagyon tetszik. (Itt most nem offolnám szét ezt a bejegyzést, de nagyon kiváncsi vagyok a tapasztalataidra.)
Még annyit kellene hozzátenni, hogy bár az iskolai oktatás drága, de nem ez a legnagyobb állami transzfer. Valahol láttam egy táblát, ami korcsoportonként lebontja az állami kiadásokat: és ezek nagyjából hatvanéves korig egyenletesek (a kisgyerekeknél magasabb, a középkorúaknál esik a minimumra, aztán lassan emelkedik) - és a skála végén az egészségügyi költségekmiatt ugrik fel. Azaz az állami iskolába járó gyermekek sem potyautasok!
Amit egyesek demográfiai katasztrófaként aposztrofálnak, az egy másik szempontból nézve igencsak kívánatos dolog. Mondhatni rendkívül szomorú dolog, hogy a magyar népesség fogyogat, de globális szinten így is túlnépesedett már a bolygó.
A magyarok egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyoma kb. 3,6 hektár. Ez 10000000 emberrel számolva 360000 km2, ami az ország 93030 km2-es területének közel négyszerese.
Ha a földön minden ember az átlagos magyar életszínvonalon élne, ahhoz kb. 2 föld kellene, hogy ki tudja szolgálni az igényeiket.
Jelenleg tehát a bolygó tartalékainak felélése zajlik, ami egy ideig folytatható, de aztán, ha a készletek kimerülnek irgalmatlan visszaesés fog jönni.
Szóval hosszú távon vagy át kell állni környezetkímélőbb technológiákra, vagy lejjebb kell adni az életszínvonalból, vagy sokkal kevesebben kell éljünk az országban, (vagy ezek kombinációja) ha egy fenntartható állapotot szeretnénk elérni.
A nálunk fejlettebb országokra ez fokozottan igaz.
A demográfiai növekedést felmutató országokban pedig szintén okoz problémákat a szaporulat, ugyanis a gazdaság fejlődése gyakran nem bír lépést tartani a szaporodás ütemével, ami ahhoz vezet, hogy egyre többen egyre rosszabb minőségű életet kénytelenek élni.
"a dohányzás kérdése jutott eszembe erről: mindenki csak azt az oldalt nézi, hogy mennyi jövedéki adó folyik be a dohányipari termékekből, ugyanakkor annak a társadalmi költségét senki sem vizsgálja, hoyg mennyibe kerül a dohányzás okozta betegségek gyógyítása és mennyibe az, hogy a tüdőrák miatt sokan életük teljében halnak meg (a tüdőrákosok 90%-a dohányzik vagy valaha dohányzott), amikor még akár 15-20 évig is elhetnének aktív adó illetve TB-befizetők (azaz járulhatnának hozzá a közteherviseléshez):"
Te viszont azt felejted el, hogy a dohányosok sokkal kevesebb ideig élnek nyugdíjasként, azaz a TBnek sokkal kevesebb ideig kell finanszíroznia az öregkorukat, és az öregkorral járó számos (dohányzástól független) betegségük kezelését.
Kedves Avatar,
Teljes mértékben egyetértünk:
"Szóval hosszú távon vagy át kell állni környezetkímélőbb technológiákra, vagy lejjebb kell adni az életszínvonalból, vagy sokkal kevesebben kell éljünk az országban, (vagy ezek kombinációja) ha egy fenntartható állapotot szeretnénk elérni."
Ebből szerintem a technológia lesz a vezető hatás, de a tévedés jogát fenntartom.
De ebből az idézetből messze nem következik, hogy egy demográfiai összeomlás bármilyen szempontból (akátcsak szigorúan környezetvédelmi szempontból is) kívánatos lenne. Most meg ez van, nemcsak itthon - és ez bizony a jóléti állam hibája is.
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal