Válságkezelés és demográfia

Nagyon korrekt cikk az Origótól (és ezer köszönet Raymondnak, hogy felhívta rá a figyelmet!) a válságkezelésről és a demográfiáról. Ajánlom mindenkinek! Nem azért, mert pozitívan emlékezik meg erről az oldalról:

Magyarországon tehát ketyeg a demográfiai bomba: egyre kevesebb aktívnak kell ugyanis eltartania egyre több idős, illetve nyugdíjaskorút, amivel együtt emelkedik a nyugdíjra és az egészségügyi ellátásra szükséges pénz nagysága is. Sokak véleményét foglalta össze egy korábbi (még a mostani krízis kirobbanása előtti) bejegyzésében az egyik legjobb magyar közgadasági blog, a tory.hu írója, aki szerint "gyakorlatilag bármilyen válságkezelés, amely nem kezeli a demográfiai bombát, csak tűzoltás."

Hanem azért, mert a demográfiai kérdések figyelembevétele nélkül tényleg értelmetlen bármilyen hosszabb távú válságkezelésről beszélni. Az Origó cikke nagyon korrekten végigvezeti az olvasót a jelenlegi elvonásoktól, gyermekvállalás externálián (nyugdíjrendszer szerepe), a mérvadó hazai (Gábos, Gál és Kézdi) és külföldi tanulmányokon (Laroque-Salanié) át a magyar közpolitikusok nyilatkozatáig.

A piac által viszonylag pozitívan fogadott Bajnai-csomag legvitatottabb lépései a gyerekvállaláshoz kapcsolódtak, az új kormány ugyanis a tervek szerint két évig nem emelné a családi pótlék összegét, és a mostani háromról két évre rövidítené a gyermeknevelési támogatások idejét. Az [origo] által korábban megkérdezett demográfus szerint ha a Bajnai-kormány végigviszi a tervezett családpolitikai megszorításokat, sok nő fog letenni a szülésről a következő években, ez pedig komoly gazdasági következményekkel járhat.
...
A mai rendszerben a magas elvonási szint és a támogatások csökkentése olyan helyzetet teremt, hogy a gyermekvállalás költségeinek nagy részét a szülők viselik, miközben a gyermekek felnőve társadalmilag is hasznosak. A költségek és a hasznok szétválasztásából az adódik, hogy az "optimálisnál" kevesebb gyermek születik (azaz ha a szülők a költségeken kívül a társadalmi hasznokból is részesülnének, akkor több gyermek születne).
...
...Észtországban egy 2003-as családbarát csomag után érezhetően nőtt a gyermekvállalási kedv, hogy egyes tanulmányok szerint Franciaországban a családi adózás és a családtámogatások miatt jók a születési számok, illetve hogy Magyarországon az 1995-ös stabilizációs csomag után jelentősen csökkent a születések száma (ma Magyarországon egy nőre átlagosan 1,2 gyerek jut).

Három közgazdász, illetve szociológus, Gábos András, Gál Róbert Iván és Kézdi Gábor nemrégiben egy angol nyelvű tanulmányt írtak arról, hogy milyen hatással vannak a gyermekvállalási kedvre a magyarországi készpénzes családtámogatások, illetve a nyugdíjrendszer változása. A három kutató 1950 és 2006 között, makrostatisztikai mutatók idősoros elemzésével vizsgálta a magyarországi folyamatokat, és úgy találták, hogy a nyugdíjrendszer kiterjesztése, a nyugdíjak általánossá válása egyértelműen visszafogta a gyermekvállalási hajlandóságot.

Érdemes elolvasni az egész cikket!

[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása