Boldog Karácsonyt!
Avagy kívánjunk Kellemes Ünnepeket? Inkább ne.
A Boldog Karácsony jobb egyszerűen azért, mert a magyarok többsége karácsonyozik. Tudjuk, fa, ajándékok és bejgli. Meg szaloncukor. Esetleg van vallásos része is az ünnepnek. Nem feltétlenül persze: a szeretett ünnepe például masszívan világi ötlet. És persze ott a pogány fa is. (És most ne beszéljünk a téli napfordulóról…) Egyszóval, van egy elég sokszínű alapon álló ünnep, amit itt ebben az országban, és az európai kultúrkörben pontosan értünk. Tudjuk, mit ünnepelünk – és talán nem is kellene úgy tenni, mintha nem tudnánk.
A szokásos ellenérv persze az, hogy nem mindenki ünnepli a Karácsonyt. Ezért aztán kívánjunk valami nagyon általánosat, valami se hús se hal kellemes ünnepeket. Nehogy bárkinek megsértsük az érzékenységét.
Valahol értem az ellenérvet, de nem nagyon tudom elfogadni. Egyfelől, aki igazán meg akar sértődni, az meg tud sértődni már a Karácsony megünneplésén is – meg a köztereken álló karácsonyfákon is. Ez a túlérzékenység talán a pszichológia és a pszichiátria eredményeivel kezelhető – de politikailag korrekt engedményekkel nem. München balra. A Kellemes Ünnepeket logikus következménye a köztereken álló karácsonyfák eltüntetése, esetleg a munkaszüneti napok drasztikus átrendezése december végén. Még még egy sor nonszensz. Talán nem kell ennek engedni…
Másfelől, nem olyan nagy ez a sérelem. Személyesen soha nem tudtam haragudni, sőt igazából örültem a boldog ilyen-olyan ünnepet kívánó embereknek. Akkor is, ha az az ünnep nem jelent sokat. A Boldog Hálaadás kívánság például nem az amerikai imperializmus terjesztéséről szól – kár is lenne ilyeneket belelátni. Nem rossz szándékról van szó, legfeljebb egy kis túlzott lelkesedésről. Ami nem baj. Hasonlóan nem gondolom, hogy egy Boldog Karácsony itt Magyarországon idegesítő legyen bárkinek. Sőt.
Természetesen, ha ismerjük barátaink vagy ismerőseink ünneplési szokásait, és ők nem ünneplik a Karácsonyt, akkor lehetünk, sőt legyünk figyelmesek – és kívánjunk megfelelő ünnepet, ha van ilyen. Jól fog esni, mint ahogy jól esik nekünk is a hindu barátaink Boldog Karácsony kívánsága. De semmiképpen se kívánjunk „Kellemes Ünnepeket!” - az csak a tudatlanság és nemtörődömség jele. Meg a politikai korrektségé. Egyik sem túl jó.
Szóval kedves olvasók: Boldog Karácsonyt!
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
A Boldog Karácsony jobb egyszerűen azért, mert a magyarok többsége karácsonyozik. Tudjuk, fa, ajándékok és bejgli. Meg szaloncukor. Esetleg van vallásos része is az ünnepnek. Nem feltétlenül persze: a szeretett ünnepe például masszívan világi ötlet. És persze ott a pogány fa is. (És most ne beszéljünk a téli napfordulóról…) Egyszóval, van egy elég sokszínű alapon álló ünnep, amit itt ebben az országban, és az európai kultúrkörben pontosan értünk. Tudjuk, mit ünnepelünk – és talán nem is kellene úgy tenni, mintha nem tudnánk.
A szokásos ellenérv persze az, hogy nem mindenki ünnepli a Karácsonyt. Ezért aztán kívánjunk valami nagyon általánosat, valami se hús se hal kellemes ünnepeket. Nehogy bárkinek megsértsük az érzékenységét.
Valahol értem az ellenérvet, de nem nagyon tudom elfogadni. Egyfelől, aki igazán meg akar sértődni, az meg tud sértődni már a Karácsony megünneplésén is – meg a köztereken álló karácsonyfákon is. Ez a túlérzékenység talán a pszichológia és a pszichiátria eredményeivel kezelhető – de politikailag korrekt engedményekkel nem. München balra. A Kellemes Ünnepeket logikus következménye a köztereken álló karácsonyfák eltüntetése, esetleg a munkaszüneti napok drasztikus átrendezése december végén. Még még egy sor nonszensz. Talán nem kell ennek engedni…
Másfelől, nem olyan nagy ez a sérelem. Személyesen soha nem tudtam haragudni, sőt igazából örültem a boldog ilyen-olyan ünnepet kívánó embereknek. Akkor is, ha az az ünnep nem jelent sokat. A Boldog Hálaadás kívánság például nem az amerikai imperializmus terjesztéséről szól – kár is lenne ilyeneket belelátni. Nem rossz szándékról van szó, legfeljebb egy kis túlzott lelkesedésről. Ami nem baj. Hasonlóan nem gondolom, hogy egy Boldog Karácsony itt Magyarországon idegesítő legyen bárkinek. Sőt.
Természetesen, ha ismerjük barátaink vagy ismerőseink ünneplési szokásait, és ők nem ünneplik a Karácsonyt, akkor lehetünk, sőt legyünk figyelmesek – és kívánjunk megfelelő ünnepet, ha van ilyen. Jól fog esni, mint ahogy jól esik nekünk is a hindu barátaink Boldog Karácsony kívánsága. De semmiképpen se kívánjunk „Kellemes Ünnepeket!” - az csak a tudatlanság és nemtörődömség jele. Meg a politikai korrektségé. Egyik sem túl jó.
Szóval kedves olvasók: Boldog Karácsonyt!
Címkék: politikai korrektség
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
3 megjegyzés:
Ezen már én is gondolkodtam, hogy a Boldog Karácsonyból miképp lesz Season's Greetings, és kb arra jutottam, mint te. Szóval Boldog Karácsonyt!
hali!
szerintem + a Kellemes Ünnepek kívánása, nem arra vonatkozik, h karácsony vagy hanuka vagy mi, hanem arra, h 4 nap különbséggel ott az újév is, és addig nem tuti, h találkozunk, ígyhát azt is egyben, tehát: "kellemes ünnepeket!" = "kellemes karácsonyt!" + "boldog újévet!"...
Raymond: Köszönöm.
Névtelen: Ezt a magyarázatot is érdemes lett volna megemlíteni a bejegyzésben. Köszönöm, hogy megírtad. A beszéd-lustaság (BUÉK így szóban például) tényleg benne van a magyar nyelvben.
De vegyük észre, hogy egy sor helyzetben óriási locsi-fecsi közepette is "lustálkodunk", és pont a Karácsonnyal. Ez meg egybevág a Karácsony szó politikailag korrekt kiiktatásával a közbeszédből (Season's greetings, Winter Holiday Party). Nem azt mondom, hogy minden "kellemes ünnepeket" egy politikailag korrekt kampány része - de sajnos ezt a PC butaságot erősíti.
Valahogy ezért nem is tűnik jogosnak, sőt inkább egy kicsit gyanús az effajta lustaság: Kívánjunk csak Boldog Karácsonyt és Boldog Új Évet!
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal