péntek, január 9

Atlas Shrugged - és a válság

Vannak jó gondolatok, amikkel nem értek teljesen egyet - mégis tetszenek. Most is egy ilyent szeretnék ajánlani. A Wall Street Journal január kilencediki számában Stephen Moore hasonlítja a jelenlegi válságot ahhoz, amit Ayn Rand több mint negyven éve megírt:
Many of us who know Rand's work have noticed that with each passing week, and with each successive bailout plan and economic-stimulus scheme out of Washington, our current politicians are committing the very acts of economic lunacy that "Atlas Shrugged" parodied in 1957, when this 1,000-page novel was first published and became an instant hit.
...
For the uninitiated, the moral of the story is simply this: Politicians invariably respond to crises -- that in most cases they themselves created -- by spawning new government programs, laws and regulations. These, in turn, generate more havoc and poverty, which inspires the politicians to create more programs . . . and the downward spiral repeats itself until the productive sectors of the economy collapse under the collective weight of taxes and other burdens imposed in the name of fairness, equality and do-goodism.

Meghökkentő?

Persze ebből nem következik önmagában, hogy a lépések rosszak lennének. Egy válságban kevés ortodox módszer működik – és minden újszerűt jogosan lehet kritizálni. De nyilván nem is ez a cél. A cél egy érdekes párhuzam és a jelenlegi út veszélyeinek felvázolása. És egy jó könyv ajánlása:






Címkék: ,


[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása

9 megjegyzés:

Anonymous Névtelen írta...

Jó könyv?
Én a felénél elakadtam, de odáig úgy tűnik, hogy sok tekintetben antitézise a kereszténység tanításának. Egyáltalán nem véletlen, hogy a modern sátánizmus egyik inpirálója.
Másrészt amiről szól, olyan nincs is, szvsz.
De komolyan, olyan szinten, hogy az már félelmetes. Ehhez képest a Quo vadis (amit egyébként, ettől függetlenül szeretek) halálpontos dokumentum.
A progresszívek, politikusok társasága is elég elrugaszkodott, de az ipar és a befektetők köszönőviszonyban sincsenek a valósággal (legalábbis azzal, amit külső szemlélőként látok).

2/19/2009  
Blogger Tory írta...

Szerintem jó a könyv.

Egy kicsit didaktikus tanmese - de mondjuk én, mint akinek Isaac Asimov Foundation sztorija tetszett, ezt nem nagyon kritizálhatom. Inkább karikatúra, mint fénykép; ez igaz.

A könyv kimond egy fontos igazságot: Vannak emberek, akik előre mozdítják a világot, akik másoknak munkát teremtenek, akik új dolgokat fedeznek fel. Ezek ellen uszítani, mint ahogy a marxisták teszik és tették, bűnös.

Erre a felismerésre borzasztóan nagy szükség van, főleg Magyarországon, ahol a negyven éves marxista agymosás elképesztő irigységet hozott létre. (Burzsujuzás?)

A sátánizmust nem értem. Mitől lenne az a könyv?

Korábban máshol is írtad ezt, de a példa max egy elborult fazonról szól, aki mindenfélét beleolvasott - ami nem is volt benne. Más könnyvekkel is előfordult ez, nem a könyv hibája. (Hacsak meg nem magyarázod miért nem...) Van érv, link?

Nem keresztény a könyv. De nem is Biblia (bár néhányan akként forgatják). Rand gyermektelen volt, nincsenek is gyerekek a könyveiben (illetve ebben van egy oldalon szuperstilizáltan). Nem érti, nem értheti az önfeláldozást, a kompromisszumkeresést, amit a gyermeknevelés kapcsán szekularizált felebarátaink is átéreznek. De ez nem a Tökéletes Mű, hanem egy jó könyv. Van ami nincs benne.

Ha magyarul olvastad, próbáld meg angolul. Rand ugyan nem egy irodalmár (még csak nem is angol anyanyelvű), de lehet, hogy a fordítás csapta agyon.

2/20/2009  
Blogger Aron írta...

Angolul van meg, magyar fordításról nem tudok, van olyan?
"Inkább karikatúra, mint fénykép; ez igaz."
Hát igaz. Néha-néha tényleg ilyen hibbantak a ballibák, ennyiben talán tényleg hasznos.
A tőkés-ábrázolása viszont az Élő pénz után (pedig Mérő nem egy antikapitalista fazon) rohadt szánalmas. Természettudós szemmel borzasztó gyenge modellje a fejlődésnek a Readen-metal, főleg, hogy a mű idejében már létezett számítógép.
A környezethez való hozzáállás is ellentétes a józan ésszel és a kereszténység tanításával.

"A könyv kimond egy fontos igazságot: Vannak emberek, akik előre mozdítják a világot, akik másoknak munkát teremtenek, akik új dolgokat fedeznek fel. Ezek ellen uszítani, mint ahogy a marxisták teszik és tették, bűnös."
Ez így, önmagában igaz. Ezt az üzenetet tényleg érdemes megértetni a magyarokkal. Sőt, a nyugati értelmesebb egalitáriusoknak is megéri elmagyarázni. Pl. az amúgy tök értelmes ballib kollegámnak hosszasan kellett magyarázni, hogy ha a tőkés tőkéjét elvesszük, és szétosztjuk a szegények közt fogyasztásra, akkor gond lehet a befektetésekkel. (habár gyanúm szerint ez sem olyan egyszerű, mint ahogy az osztrákok állítják - ld. NSZK és északi államok)
Csakhogy.
Ez manapság a legritkább esetben van így, mármint hogy a tőkés és a mérnök/tudós/feltaláló egy személy. Még a befektető és a cégvezető sem az!
Viszont a mű úgy tesz, mintha ez mind egy személy lenne.

"A sátánizmust nem értem. Mitől lenne az a könyv?"
Nem tudom, mennyire vagy otthon a LeVay-féle sátánizmusban.
A lényege az ateista materializmus, istennek pedig az egót teszi meg.
És ebben Rand "filozófiájával" igen nagy a hasonlóság.
A hókuszpókusz csak mézasmadzag, bohóckodás, az okosabb sátánisták (ld. pl. http://scythe.hu/ - vele "vitáztam" majd' 10 éve) egy csöppet sem veszik komolyan.
Úgy látom, hogy Rand is az egót teszi meg istennek. Kérdezhetjük, hogy mi ezzel a baj, hogyha a szereplői mégiscsak a klasszikus liberális etikát követik?
Szerintem az, hogy olyan, amit ír, csak a könyvében létezik. :D
Persze, ha valaki nem mélyed el nagyon a filozófiában, csak egy felszínes ateizmust vall, akkor még tök jó ember lehet belőle. Az ellentmondást szerintem az anonim kereszténység tök jól feloldja.

Szóval szerintem egy éretlen világképpel rendelkező olvasónak (most gonoszkodva mondhatnék néhány példát ;D) többet árt, mint használ, annak ellenére, hogy tényleg van 1-2 értékes üzenete is.

2/20/2009  
Blogger Tory írta...

R/R: Elnézést a lassú válaszért.

Korábban, 2007 márciusában írtam a Fountainhead-ről (magyarul Ősforrás). Néhány gondolatot idéznék onnan, válaszul a felvetésedre:

Egy, nem a mindentudás könyve:
"Ayn Rand magyarul is olvasható könyve már-már kultusztárgy. A könyv elméletileg filozófia is (objektivizmus vagy mi), de lehet, hogy mindenkinek jobb, ha érdekes könyvként olvassuk el és nem filozófiai alapvetésként."

Kettő, egy jó alapgondolatot mesél el az önzésről, ami kifejezetten üdítő a kollektivista magyar múlt után:
"Roark a racionálisan önző ideál. Számára az építészet a fontos, a saját építészete. Nem épít mást, mert túl önző ehhez. Nem köt elvtelen kompromisszumpokat, mert önző. Keating megköti ezeket a kompromisszumokat - és mások szemében sokkal sikeresebb nagyon hosszú ideig. De végül belebukik önmaga feladásába.

A könyv mindenképpen felüdítő, főleg ott, ahol a kollektivista múlt hosszabb volt mint ideális. Mint mondjuk Magyarországon."


Három, valami azért hiányzik:
"A könyv egy furcsasága talán Rand életéből következik: A szereplők heroikusak, de teljesen individualista élethelyzetben vannak. Család sehol. Roark árva, nincsenek se szülei, se testvérei. Nem lesznek gyerekei sem. Wynand - a másik ígéret - dettó. Van házasság és románc, de nincsenek gyerekek. Néha-néha beugrik egy nővér segíteni (Cameron); de mondjuk már az anyai segítség masszívan negatív (Keating); az apa igazából szükségtelen (Francon). A szereplők lehetnek önzők, nem kell másról gondoskodniuk."

Ez egy jó könyv, sokkal jobb mint az átlag. Nem kell túl sok mindent belemagyarázni - se világmegváltást, se pentagrammát.

3/08/2009  
Blogger Aron írta...

"R/R: Elnézést a lassú válaszért."
Semmi gond, velem is megesik.

"Ayn Rand magyarul is olvasható könyve már-már kultusztárgy. A könyv elméletileg filozófia is (objektivizmus vagy mi), de lehet, hogy mindenkinek jobb, ha érdekes könyvként olvassuk el és nem filozófiai alapvetésként."
Ezzel egyet tudok érteni.

"Kettő, egy jó alapgondolatot mesél el az önzésről, ami kifejezetten üdítő a kollektivista magyar múlt után"

Igen, ez alapján Roarknak kell igazat adni. De ha Rand a szeretetet és az önzetlenséget összekeveri az önfeladással, az önzést az önszerettel, szvsz. akkor ritka pocsák filozófus.
Ettől még valóban van néhány megfontolandó gondolata, ezzel egyetértek.

"Nem kell túl sok mindent belemagyarázni - se világmegváltást, se pentagrammát."
Nézd, nem túl szigorúan véve elég sok mindenre rá lehet húzni a pentagrammát. Ld. " e világ ura" stb.
Másrészt tényleg kísértetiesen egyezik sok tekintetben Rand és a modern sátánisták (akik gyakorlatilag felvilágosult, konzekvens materialisták) "filozófiája" kísértetiesen egyezik.

3/08/2009  
Blogger Tory írta...

Persze Rand egy kicsit túlzásba viszi az önzés dicséretét. De a sok "önzetlen" kollektivista gondolatnak kell is egy kis ellensúly. Gondolj bele, az alapgondolat, hogy az önző rossz, az önzetlen jó. Rand arra mutat rá, hogy nem feltétlenül. Életvezetési tanácsnak meg nyilván nem erre van szükség.

Láttad Roark beszédét a Fountainhead filmből?

3/08/2009  
Blogger Aron írta...

Már le akartam zárni ezt a beszélgetést, hogy jó volt, és nagyjából egyetértünk ezekben a kérdésekben.
Aztán megnéztem Roark beszédét...

Vicces ez piromániája a libertáriusoknak. Nem saját gondolat, tegnap olvastam.

"No creator was prompted by a desire to serve his brothers, for his brothers rejected the gift he offered and that gift destroyed the slothful routine of their lives."
"He held his truth above all things and against all men."

"All the functions of body and spirit are private. "
Ez szimplán nem igaz. Rand szexuális etikáját is erős kritikával kell illetnem :)

"But all learning is only the exchange of material. No man can give another the capacity to think."
A jó tanáraim elsősorban gondolkodni tanítottak.

"Nothing is given to man on earth. Everything he needs has to be produced."
ööö, busmanok?

"he can survive in only one of two ways—by the independent work of his own mind or as a parasite fed by the minds of others."
Ez mekkora hülyeség mán... A nagyapái kollektív bölcsességét felhasználó termelő paraszt hogyan illeszthető be ebbe a 2 kategóriába??

"The creator’s concern is the conquest of nature."
Ennek a téves és erkölcstelen szemléletnek isszuk a levét, nemsokára elég keményen.
Nem mindegy, hogy művel (egymásba simul, gondoz) vagy meghódít (legyőz)!

"The creator lives for his work. He needs no other men. His primary goal is within himself. The parasite lives second-hand. He needs others. Others become his prime motive." és a későbbi részek:
Hát, itten el kellett volna magyarázni szegény néninek a szeretet és a ragaszkodás közti különbségeket. Kicsit igényesebb lett volna, utánajárt volna.

"Yet the work of the creators has eliminated one form of disease after another, in man’s body and spirit, and brought more relief from suffering than any altruist could ever conceive."
Muhaha, a Szent Haladás a szenvedés ellen. No comment.

Egoizmus és alturizmus:
Itten pont a kereszténység antitézisét hirdeti már megint.
"Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt."

"In all proper relationships there is no sacrifice of anyone to anyone."
Ehhez annyit tennék hozzá, hogy _önkéntes_ áldozatvállalás _nélkül_ nincs jó kapcsolat.
A Másik által kierőszakolt áldozatvállalás tényleg sokszor több rosszal jár, mint jóval, ebben egyet tudok értenő az írónővel.

"Men exchange their work by free, mutual consent to mutual advantage when their personal interests agree and they both desire the exchange."
Jó, elviekben ez nagyon szép, azonban megesik az, nem kevésszer, hogy a piaci folyamatokban az erősebb fél rákényszeríti az akaratát a gyengébbikre.
Pl. multikhoz beszállítás.

Ez a creator - second hander felosztás elég eccerű világkép.
Kb. az elnyomó - elnyomott szintje...

Hát, egyébként Rand mentségére el kell mondani, hogy a 20. sz. első fele a kollektivizmus tombolásának az időszaka volt.
Ennek fényében többé-kevésbé jogos reakció a korszellemre a munkássága, a gond az, hogy erőst átesett a ló túloldalára. Habár ilyenformán a fasizmus is nagyjából igazolható...
Most a silány, tömeg-egók indiviualizmusának a hegeomóniája van - ilyenformán csak nagyon-nagyon erős kritikával szabad Rand műveihez közeledni, szerintem.

"Every major horror of history was committed in the name of an altruistic motive."
A pokolra vezető út jószándékkal van kikövezve. A bűn definíció szerint kisebbik rossz.
Néhány elmebeteg (vagy inkább lelki beteg) ördögimádón kívül senki sem követ el bűnt a Rossz miatt, hanem mindig egy (kisebb) Jóval indokolja meg.
Tulajdonképpen ez az ideológiák rákfenéjének is a lényege.

Amerika felemelkedése az individualizmus által a kiaknázatlan szűzi természeti erőforrásoknak volt köszönhető.
Ilyen esetben a "cowboy" stratégia a nyerő - egy ideig. Túlnépesedett világban - tudományos-technológiai áttörés nélkül - csak a másik kárára lehet növekedni.
Ebben az esetben szvsz nagyon körültekintő és bölcs egyensúlyozásra van szükség. Kínában pl. volt erre működő rendszer, de ennek az ára a fejlődésképtelenségig fokozott ultrakonzervativizmus volt, aminek a vége az lett, hogy egész kis hadseregtől se tudták megvédeni magukat.

"Civilization is the progress toward a society of privacy. The savage’s whole existence is public, ruled by the laws of his tribe. Civilization is the process of setting man free from men."
A szabadság-imádat ideológiája, progresszív haladási tengelyben gondolkodva. Ráadásul egyfajta silány, extrovertált politikai-cselekekvési szabadságot propagál (nyilván valamennyire ez is fontos a gyakorlatban a jobb élethez). A misztikusok (keresztény és keleti egyaránt) a belső szabadságot tartják fontosnak.

3/13/2009  
Blogger Tory írta...

A pirománia régi gondolat, minimum Prometheuszig megy vissza:)

A zöld kritikádról még egyszer fogok bővebben írni. Egyelőre csak annyit, hogy nem feltétlenül csak egymás kárára lehet növekedni, még egy túlnépesedett világban sem: Kinek milyen lehetőségét vette el a Google keresőritmusa vagy egy új gyógyszer? (És lesz benne Malthus meg neo-Malthus kritika is:)

Nos, erről bővebben majd később...

3/15/2009  
Anonymous Névtelen írta...

"A pirománia régi gondolat, minimum Prometheuszig megy vissza:)"

Én is szívesen gyújtok be a cserépkályhába vagy rakok tüzet szalonnasütéshez.
Azonban ma már a nagymértékű pirózásnak lassan véget kéne vetni.
Az üzemanyagcella sokkal elegánsabb, és elvileg hatékonyabb.
Az igaz, hogy most még nem működnek igazán hatékonyan ezek az alternatív rendszerek rendszerek, ezért is érdemes odafigyelni olyanokra, mint Végh László. (huh, ez most összecsapott, de ez elég hosszúra nyúlhatna)
Én elkezdtem ennek utánanézni, neten mindenfelé, Science, Nature és Scientific American cikkek, ilyesmi.
Nem lettem tőle optimistább.
A közeljövőben valamikor ezt szeretném szépen összerendezni, úgyhogy kvázi reakció lesz az olajos cikkedre is.

"Kinek milyen lehetőségét vette el a Google keresőritmusa vagy egy új gyógyszer?"
Igen, ezt a szempontot nagyon komolyan figyelembe kell venni (habár egyes gyógyszerek pont a versenyt erősíthetik számomra kedvezőtlen irányba - nem mintha ilyen szociáldarwinista szemlélet támogatnék döntések alapjaként)
A helyzet viszont az, hogy vannak olyan megkerülhetetlen limitek, hogy pl. kaja.
Kiszámoltad már a nagyságrendjét annak, hogy mennyi energiába kerül táplálni 7-9 milliárd embert?

3/15/2009  

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

<< Főoldal