Dunaszerdahely
Dunaszerdahelyen magyar állampolgárokat vertek meg brutálisan - állkapocstöréssel, eszméletvesztésig. Ez tűrhetetlen és ez ellen tiltakozni kell.
A rendelkezésre álló információk (például a Reakció cikke vagy a 168 óra tudósítása) alapján messze nem tűnik arányosnak és jogosnak a szlovák rendőrség fellépése.
A magyar kormány is tiltakozik.
És ez nem a legjobb pillanat a kormányzattal szembeni ellenérzések demonstrálására. Mert ez gyengíti a magyar pozíciót.
Donald Rumsfeld mondta, hogy olyan hadsereggel visel háborút, amilyen van, nem olyannal amilyet szeretne. Ez így van a magyar külpolitikában is: Ezt a konfliktust ezzel a kormányzattal kell kezelni, kár a kormányzatot magát támadni az eset kapcsán. Ez csak az országnak árt.
Természetesen lehet és kell beszélni az ideális reakcióról: Mennyire legyen kemény a fellépés? Mit is érdemes kérni vagy követelni? Érthető és jogos az aggodalom, hogy a kormányzat esetleg nem lép fel elég határozottan. Van szerepe a közpolitikai párbeszédnek. Nem kell úgy tenni, mintha a kormány lenne az igazság kizárólagos letéteményese.
De a belpolitikában elfogadható minősítgetésre tényleg nem ez a legjobb kontextus. Ne is tegyük.
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
A rendelkezésre álló információk (például a Reakció cikke vagy a 168 óra tudósítása) alapján messze nem tűnik arányosnak és jogosnak a szlovák rendőrség fellépése.
A magyar kormány is tiltakozik.
És ez nem a legjobb pillanat a kormányzattal szembeni ellenérzések demonstrálására. Mert ez gyengíti a magyar pozíciót.
Donald Rumsfeld mondta, hogy olyan hadsereggel visel háborút, amilyen van, nem olyannal amilyet szeretne. Ez így van a magyar külpolitikában is: Ezt a konfliktust ezzel a kormányzattal kell kezelni, kár a kormányzatot magát támadni az eset kapcsán. Ez csak az országnak árt.
Természetesen lehet és kell beszélni az ideális reakcióról: Mennyire legyen kemény a fellépés? Mit is érdemes kérni vagy követelni? Érthető és jogos az aggodalom, hogy a kormányzat esetleg nem lép fel elég határozottan. Van szerepe a közpolitikai párbeszédnek. Nem kell úgy tenni, mintha a kormány lenne az igazság kizárólagos letéteményese.
De a belpolitikában elfogadható minősítgetésre tényleg nem ez a legjobb kontextus. Ne is tegyük.
Címkék: külpolitika
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
2 megjegyzés:
Köszönöm, nagyon megtisztelő, és BÚÉK. Igazad van abban, hogy vázlatos, meg túl heurisztikus is, Böcsületes, alapos könyvet kellene írni róla, de nem tudom, mikor lesz időm. Fenntartásaidról, nagyon röviden: le is írtam, hogy a "labanc jó, kuruc rossz" helyett a "labanc jó, kuruc nem jó" formulát választom, Vagyis két létező hagyományról van szó, és a hagyomány, mint olyan, nem lehet "rossz" (nem "kell hogy legyen", hanem "van", hál'Istennek), de nekem a labanc szimpatikusabb. Engem igazából az egyensúly teljes mai felborulása, a kurucság abszolút túlsúlya ijeszt meg. Ahhoz, hogy Rákóczi nélkül nem lett volna szatmári béke (48 nélkül 67, 56 nélkül "legvidámabb barakk", ami szerintem másról szólt, mint hogy "Kádár a vasárnapi rántotthússal betömte a melósok száját"): Kollonics esete jellegezetesen a tisztességes labanc politikusé. Akinek rossz történelmi (Kuruc) sajtója volt. "Rákóczi hallotta, hogy többen azt mondták, hogy azt mondta..." Tudjuk, hogy keletkeznek az ilyen "biztos infók". Az országszervezési tervében nem ez volt (http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKO/KOLLER.HTML). Amit akart, abból a németek betelepítése és az infrastruktúra (oktatás, egészségügy stb.) fejlesztése megvalósult. Mind a ketttőt a Habsburgok valósították meg 1711 után, majd Mária Terézia idejében, és egyik sem ártott az országnak. Nem valósult viszont meg az ipar és a kereskedelem fejlesztése hitellel, sem a közteherviselés, ami a fő botránykő volt Rákócziék szemében. Biztos, hogy Kollonics lett volna a rosszabb?
Azt hiszem ez a megjegyzés ide szól, a válasz is ott.
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal