Buborék és pánik

Nem olyan nagy a különbség a buborék és a pánik között. Csak az irány.

A szókincs és a logika is ugyanaz: A normális, higgadt gondolkodás véget ér – kínálatról vagy keresletről nincs szó, helyette sohasem látott negatív vagy pozitív hatásokat látunk. A Wall Street Journal szavaival:

Suddenly everyone was speaking with certainty about dire consequences that simply can't be foreseen. Just as in a bubble, price/earnings ratios were now irrelevant, because earnings were going to be so much lower than forecast. (In a bubble they're going to be higher.) People were saying confidently that the Dow Jones Industrial Average was going to 6000. (It was 20000 in the bubble.)

Korábban az olajárak száguldása kapcsán írtam már a buborékokról:

Paradox módon a jelenlegi hipermagas – és növekvő - olajár leginkább egy buborékra emlékeztet. Olyan buborékra, mint amit az internetes részvényeknél vagy a lakásáraknál láthattunk korábban.

Akkor 140 dollár felett volt az olajár – és többen Mel „Mad Max” Gibsont-t látták késelni fél gallon benzinért a közeljövőben. Mások a jelenleg ismert civilizáció összeomlását vázolták. Hiányról, benzinkút előtti sorokról volt szó. Ehelyett a magas ár hatására növekedett a kínálat – és drámai gyorsasággal szűkült a kereslet. (Ebben a gazdasági visszaesés is segített, de nem csak egyedül az.) Most 70 dollár alatt van az olaj ára.

Túlzott volt a lelkesedés a csak felfelé menő olajárral kapcsolatban?

Úgy tűnik.

Most egy kicsit ugyanannak az ellenkezője látszik. Egy sor eszköz ára esik és mindenki aggódik; van, aki egyenesen a nagy gazdasági világválság megismétlődésétől tart. Így lesz?

Így lehet.

Meg az is lehet, hogy a mostani árfolyamok tíz év múlva a „ha akkor eztmegazt a papírt vettem volna” kezdettel kerülnek elő a baráti társalgásban. Warren Buffett például bevásárolt októberben – de volt azért neki is rossz időzítése. Az értékes tanulság inkább az indoklása:

A simple rule dictates my buying: Be fearful when others are greedy, and be greedy when others are fearful.

Arról van szó, hogy mi, emberek nagyon is hajlamosak vagyunk egymásra hangolódni. Divatokat követünk, szokásaink és illemeink vannak. És ez jó, enélkül nem működne a társadalom. De nemcsak pozitív hatásai vannak. Pontosan emiatt az egymásra hangolódás miatt vagyunk hajlamosak butaságokat is csinálni: Pánikba esve egymást letaposni, vagy vagyonokat fizetni tulipánhagymákért. Érdemes a józan eszünket használni, és nem a csordaszellem követését követelő ösztöneinkre hallgatni. Pánikban és buborékban egyaránt.

[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása