Hol a hamburger?

A pénzpiaci válság lényege körülbelül olyan bonyolult mint a McDrive működése. Bizalom kell mindkettőhöz. Ugye megrendeljük a hamburgert, kifizetjük – majd a következő ablaknál átvesszük kedvenc kalóriabombánkat. (Köszönet Bill Gross és Mohammed El-Erian hasonlatáért.)

Na de mi van, ha a következő ablaknál hamburger helyett fityiszt kapunk?

Ugye, nem állunk sorba, nem rendelünk és nem is fizetünk.

No, ugyanez a gond a pénzpiacon. Bizalom nélkül nem működik. És ha nincs bizalom, megáll az egész miskulancia. (Igazából egy kicsit még rosszabb is, mert a bankoknak napi szinten szükségük van a pénzpiacra. És ha az nem működik, akkor nincs hitelezés, nincs beruházás vagy éppen lízingelt kicsi kocsi. Egyszóval recesszió, de akár gazdasági válság is lehet belőle.) És szeptemberben a Lehman Testvérek nem adták oda a hamburgert. Most meg most sokan félnek rendelni. Otthon maradnak. Az egész nemzetközi bankrendszer.

Mondhatnátok persze, hogy ez a hamburgeres kapitalista móka nem gyűrűzik be kis hazánkba. Távol tartjuk mint az olajárat a hetvenes években. A nagyon bátrak mondják is. (Bátor ez a ló, nem vak!) Mert ugye mi legfeljebb a Három Testvérnél vásárolunk a Körúton, de nem a Lehman Testvéreknél.

Nos, ez nem így van. Mert ugye ki finanszírozza az államadósságot, a svájci frankos lakáshiteleket és az áruhiteles plazmatévénket?

Bizony a finanszírozás a nemzetközi pénzpiacokról – és kisebb részben a magyar bankok egymás közti tranzakcióiból - jön. És csak akkor jön, ha van bizalom.

És ugye az egész válság lényege, hogy nincs bizalom. Pontosan úgy fogjuk távol tartani ezt a válságot, mint a hetvenes években az olajárat. Sehogysem.

Az igazi kérdés nem a begyűrűzés, hanem az, hogy mit tehetünk és hogyan készülhetünk fel mi, magyarok erre a válságra?

[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása