Köszönjük, elnök úr
Sólyom László, a Magyar Köztársasági elnöke olyan előrelátásról, hosszú távú gondolkodásról tesz tanubizonyságot, amire óriási szükség lenne a közpolitika más területein is. Ennek az előrelátásnak egyik legfontosabb területe az elöregedésről, az alacsony gyermekszámról való gondolkodás.
Most, Sólyom László megtette, amit megtehetett. Visszaküldte a családtámogatások megrövidítéséról szóló törvényt a Parlamentnek átgondolásra. A legjobb indokok miatt:
Ezzel a kiállással ő a Magyar Köztársaság hosszú távú érdekeit képviseli. Tisztességesen és határozottan. Köszönjük, elnök úr.
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
Most, Sólyom László megtette, amit megtehetett. Visszaküldte a családtámogatások megrövidítéséról szóló törvényt a Parlamentnek átgondolásra. A legjobb indokok miatt:
A szociális ellátórendszerek fenntarthatósága szempontjából döntő kérdés a gyermekvállalási hajlandóság. Noha az Európai Unión belül nem MagyarországonA Köztársaság Elnöke nem alkothat törvényeket és nem is kormányoz. Sólyom László sem teszi azt. De most jelzi, erkölcsi felelőssége teljes tudatában, hogy ez a döntés az ország alapvető hosszú távú érdekeivel ellentétes.
a legalacsonyabb a szülőképes korú nőkre jutó átlagos gyermekszám, a
jelenlegi termékenységi ráta a lakosság elöregedését eredményezi, ami
megkérdőjelezi a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatóságát is. Nem
véletlen, hogy az Alkotmány is célul tűzi a család intézményének védelmét és
az ifjúság létbiztonságának, oktatásának és nevelésének biztosítását. A gyermek vállalása az egyik legszemélyesebb döntés, de a társadalom egésze számára haszonnal jár, ezért mindannyiunk érdekében áll támogatni. Természetesen nem állítható, hogy az anyasághoz kapcsolódó pénzbeli juttatások önmagukban minden esetben döntő jelentőségűek a gyermekvállalásban. Azonban demográfiai kutatások azt mutatják, hogy az anyasági ellátások statisztikai módszerekkel kimutatható módon növelhetik a megszületett gyermekek számát, különösen azáltal, hogy a harmadik majd az azt követő gyermekek vállalásával kapcsolatos döntést határozottan befolyásolják. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy az Európai Unióban azok az államok, amelyekben az uniós átlaghoz képest a nemzeti össztermék jelentősen nagyobb hányadát fordítják a családok támogatására, magas termékenységi mutatóval rendelkeznek, mint például Franciaország. Nehezen vitatható végül az is, hogy az ellátások csökkentése, de még inkább a többszöri változásokból eredő bizonytalanság negatívan hat a gyermekvállalásra.
Ezzel a kiállással ő a Magyar Köztársaság hosszú távú érdekeit képviseli. Tisztességesen és határozottan. Köszönjük, elnök úr.
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
16 megjegyzés:
Ezek a támogatások így, vagy úgy, de meg fognak rövidülni akövetkező években, ebben mindenki biztos lehet (ha nem önszántunkból, akkor kényszer hatására, de az fájdalmasabb lesz). Abban sem kételkedem, hogy ha kell a következő kormány is meglépi ezeket, legfelljebb több koncepció lesz mögötte, ill. jobb kommunkiáció (az, hogy az utóbbi években a kormány intézkedései nélkülözték a koncepciót, szerintem közhely).
Gyermekvállalási hajlandóságról: személyesen is érintett vagyok az ügyben, és egyátalán nem tartom ördögtől valónak ezeknek a támogatásoknak a kurtítását.
Statisztikákról: azzal azért egyetérthetünk, hogy mindenki tud statisztikát felmutatni pro és kontra. Vannak olyan országok, ahol egyátalán nincs ilyen támogatás, vagy nagyon alacsony, mégis magas a gyermekvállalás. Vannak ahol viszonylag magas és mégis alacsony a gyermekvállalás (ehhez nem is kell messzire menni). Franciaországot egy kiragadott példának tartom, ezzel alátámasztani, hogy helyes az út amin vagyunk, vagy helytelen az, amerre változtatni szeretnénk, szerintem hiba. Kiragadhattuk volna Írországot is, vagy a Skandináv államokat is...
"Azonban demográfiai kutatások azt mutatják, hogy az anyasági ellátások statisztikai módszerekkel kimutatható módon növelhetik a megszületett gyermekek számát, különösen azáltal, hogy a harmadik majd az azt követő gyermekek vállalásával kapcsolatos döntést határozottan befolyásolják." Ezt azért olyan nagy pozitívumnak nem ítélném meg. Jellemzően ott jön a második, harmadik...ötödik, hatodik, ahol az első is jön... Bizony nagyon sok helyen jön az első 15-18 évesen, aztán meg a többi. Sztem nem ez a családmodell, amit támogatni kellene.
Amíg nincs valódi alternatíva - részmunka, távmunka, legális, megfizethető gyerekfelügyelet, kisgyermekespárti munkaadói szabályozás - addig csak átkereszteljük az eddigi gyes szociális segélyre, bedöntve ezzel néhány kisebb önkormányzatot (a gyes ugyanis központi forrásból meg, a szociális segélyek többsége meg nem), tehát adtunk a sz...nak egy pofont, önmagában a foglalkoztatottságot ez aligha növeli, aki piacképes volt, az eddig is elment 1-2 év otthonmaradás után dolgozni. Féléves baba mellől pedig fullos állásba menni több mint felelőtlenség.
Ja és 4+ gyerek mellé továbbra is jár a főállású anyaság intézmnénye, tehát a névtelen által kifogásolt életpálya változatlan, de nem is kínálkozik sok alternatíva, mivel a legtöbb ilyen anya a munkaerőpiacon eladhatatlan, nem a gyerekei, elsősorban a képzetlensége miatt.
"Amíg nincs valódi alternatíva - részmunka, távmunka, legális, megfizethető gyerekfelügyelet, kisgyermekespárti munkaadói szabályozás - addig csak átkereszteljük az eddigi gyes szociális segélyre" Én ellenkezőleg látom, annakidején ezzel lett a szőnyeg alá söpörve a probléma, és pont ezért nincsen alternatíva. A "rejtett munkanélküliséget" ezzel oldottuk meg (volt még pár ilyen "ügyes" trükk, ami most visszaüt). Ezek az alternatívák kellenek, de ezek nem holmi gombnyomásra, vagy egy törvényre jelennek meg. Máról holnapra nem lehet ezeket megteremteni. (Más kérdés, hogy nem is látok számottevő intézkedés ezügyben a jelenlegi kormánynál, de ezt már írtam.)
Névtelen: A kormányzás során, mint minden döntéshozó pozícióban tudni kell prioritásokat felállítani. Pénzre és anyagi javakra végtelen igény van, de csak véges jószág. Ezeket a prioritásokat nagyon nem sikerült eltalálni, ezt hadd jegyezzem meg...
Annál meg kevés gusztustalanabb csűrés-csavarás van, mint hogy "mindenre van statisztika". Igen, formálisan van, de ezért mondjuk a Yale-en vitatott dolgokat fogadjuk el - és nem a Népszabadságban leírtakat. Sólyom László a Yale.
Vakmacska: Teljesen igazad van. A Bokros csomag is elsősorban az egyetemet végzett nők gyermekvállalási kedvét csökkentette. Ilyen társadalompolitikát akarunk?
Vannak akik igen...
Tory: Az előző hozzászólásodat egy kicsit lekicsinylőnek érzem a Népszabó vs Yale példával, de sebaj, mi magyarok márcsak ilyenek vagyunk, nemigaz? Aki nem ért velünk teljesen egyet az idióta.
I., NEM olvasok Népszabadságot.
II., A statisztikai megállapításomat komolyan gondoltam, és nem cinikus megjegyzésnek szántam. (Idézni szerintem azért pontosan illdomos.) Neves kutatók vitatkoznak erről a kérdésről, és egyik véleményre sem mondom azt, hogy Népszabadság/MagyarHírlap színvonal, csak azért mert nem tetszik. Igazából azt szerettem volna érzékeltetni, hogy nem helyes, hogy kiragadunk egy nekünk tetsző példát, majd a saját igazunkat bizonygatjuk vele. Vehette volna példának akár Írországot vagy Finnországot, csak az ugye nem felel meg az óhajunknak.
Félreértés ne essék, ezzel nem a döntését bírálom, sőt - attól függetlenül, hogy bizonyos döntéseivel/véleményeivel nem értek egyet (másokkal meg igen :-)) - a legjobb köztársasági elnöknek tartom. Azzal, hogy a "többszöri változásokból eredő bizonytalanság negatívan hat a gyermekvállalásra" szerintem teljesen igaza van, de a mostani helyzet nem jó, sőt inkább kritikusnak nevezném, amin csak változtatással tudunk javítani. És igen, visszatértünk a kormány családtámogatási változtatásaihoz, ami, mint ahogy fentebb is írtam a koncepciót nélkülözi - és ezért rossz.
Névtelen: Tudsz bármilyen nicket használni? Könnyebb lenne a megszólítás.
Először is nem akartalak megbántani. Ha ezt érezted vagy én írtam rosszul, elnézést.
De nem lehet azt mondani, hogy dobjuk ki a bizonyítékok túlnyomó részét, csak azért mert van ellenélemény is. Amennyire én látom mind a nemzetközi (pl. Laroque-Salanier) mind a magyar (pl Gábos-Gál-Kézdi) szakmai irodalom Sólyom László véleményét támasztja alá. Ezeket a kutatókat sérted meg ha lenullázod a munkájukat és "mindenféle statisztikákról" beszélsz (és ezért reagáltam talán egy kicsit agresszívan).
A Népszabadság tényleg kihúzta a gyufát egy nagyon inkorrekt cikkel:))) - a blogon alább megtalálod -
Tudományos szempontból egyébként igazad van: egy példa nem elég. Sőt, még abban is igazad van, hogy tisztán tudományos szempontból a vita messze nincs lezárva. De ez nem egy tudományos vita, hanem közpolitikai, ahol nem a végső bizonyosság alapján kell dönteni (és azt nem is kell számonkérni), hanem a rendelkezésre álló információk alapján.
Sólyom László ezt megtette, méghozzá a tudományos jellegű szakirodalom tisztességes figyelembevételével.
jól tudom, ugye?
1. a gyes/gyed a gyermek 3 éves kora helyett ezután 2 éves koráig járna.
2. óvodába a gyermeket betöltött 3. életévétől veszik fel.
3. 10.000 fő alatti településeken nem kötelező a bölcsi (tehát jobbára nincs is), 10e fölött pedig pl. Starján, Dabas követ el mulasztásos jogsértést.
mi következik ebből?
10e alatti településeken a második szülinap egyben anyuka kényszeredett felmondását is jelenti a munkahelynél, mert egy évig nincs hova tenni a kölköt.
10 e felett már csupán elég bölcsis hely és elég korai kezdés/késői zárás kellene, hogy ne csökkenjen még jobban a szaporultat.
mekkora része lakik a potenciális anyukáknak 10e alatti településen? 15-30%?
számítanak?
Lestib: Bizony jól tudod. Sőt, még aggregált makro szinten sincs elég bölcsödei hely a korosztály elhelyezésére. Üres ígéret van, hely nincs és nem is lesz. Anyák esnek ki tömegesen a munkaerőpiacról.
Ezt hívják nálunk "munkaerőpiaci aktivitást növelő reformnak". Szakértelem?
Annyira szeretnék egy költségelemzést arról, hogy pontosan miért éri meg az államnak, ha a 3. évre járó gyes/gyed összege helyett (kb. 28E Ft/hó) a bölcsődei támogatást és az anya munkanélküli segélyét (vagy a részmunkaidős foglalkoztatáshoz a cégeknek fizetett támogatást fizeti ki. És ebben még nincs benne a bölcsődék építésének és fenntartásának a költsége. És az a nehezen forintosítható tény, amit a gyereknek az anyja közelsége jelent ebben az életkorban (ide l. pl. Vekerdy Tamás írásait).
Amúgy Sólyom László - nagyon helyesen - azt is kifogásolta, hogy a tervezet nem hagyja meg az anya mérlegelési lehetőségét, hogy otthon maradna-e vagy visszamenne.
És persze arról sem szól a tervezet, hová tudna visszamenni. Mennyi is most a munkanélküliek aránya?
„Mert a mikor nálatok voltunk is, azt rendeltük néktek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.” (2Thess 3,10.)
És ezekkel mi lesz???
2007-ben 97 613 gyerekszülésre 132 938 haláleset jutott. Évente kevesebb lesz egy Gyula vagy Szentes városnyi emberrel. És a feketeleves: 43 870 terhességmegszakítás mellé 17 500 magzati halálozás társult. Vagyis a magzati veszteségek száma összesen 61 370 volt! Ezek szerint 97 ezer megszületett csecsemőre jutott 61 ezer meg nem született.
Meg ezzel? http://www.metacafe.com/watch/2123225/
Dr. Morcz: Nem éri meg, ez forint-fillér alapon az azonnali hatások esetén gyorsan kijön. Láttam is ilyen számokat. Az igazán érdekes kérdés, hogy a munkaerőpiaci részvételnek milyen hosszú távú termelékenységi-hatékonysági hatást tulajdonítasz - főleg a nők esetében. (Ha mondjuk úgy gondolod, hogy ez a plusz egy év jelentősen megdodbja a kereseti profilt a nyugdíjig, akkor más a helyzet.)
De a legfontosabb: A következő két évben a magyar (vagy éppen az európai) munkaerőpiac semmilyen kínálati problémával nem fog találkozni. Ilyen helyzetben növelni a munkaerőkínálatot ostobaság (azt hiszem ez a szakszó): Csak a munkanélküliséget növeled vele. Okos mi?
Névtelen (1): Kiragadott idézetek? Magadhoz vetted Máriát?
Névtelen (2): Az abortusz nem demográfiai kérdés. Link még egyszer itt:
http://tory.hu/2007/01/mvi-meddsg-abortusz-egyik-sem.html
"Csak a náci és kommunista diktatúrákban, ahol a mitizált közösségi érdekek magától értedően nyomják el az egyéni szemléletet és a jogállamot, magától értetődő az egyéni szabadságjogok korlátozása vélt vagy valós demográfiai érvek mentén. Ceausescu Romániája, Hitler Németországa és Rákosi Magyarországa az a hely, ahol a demográfia érv lehet ezekben a kérdésekben."
Csak hogy magamat idézzem...
Morcz, pont egy éve vezettem le a saját blogomon, hogy rövid távon nem éri meg mivel 1 bölcsiférőhely (ha már megvan, nem ha most kell építeni) kb. 1 millió/év, alap gyes még járulékokkal együtt (ha állambácsi még annyi járulékot fizetne utána, mintha rendes munkaviszon lenne) sem több félmilliónál évente, tehát minden egyes bölcsi-gyes csere mínusz félmillió ezen az alapon. Ha az anya többet termel ki egy év alatt, mint ez, akkor a dolog túllendül ugyan a nullszaldón, de az alacsony keresetű anyák sztem ezt jelenleg nem termelik ki, a magasabb keresetű, piacképes egyedek pedig már eddig is csak akkor nem mentek el 1-2 év múlva dolgozni, ha a gyerek egyedi fejlesztésre szorult (koraszülés, ikrek, mozgás-vagy értelmi sérült, cukorbeteg stb. kicsi) vagy ha személyes meggyőződésük volt, hogy ez rossz (és ők sztem max. 1%). Akinek viszont nem hivatása, hanem munkája volt, amit esetleg utált is (mert szalag mellett állt, wc-t takarított, stb) vagy gyerekkel összeegyeztethetelen volt a meló (3 műszak, hétvégi munkavégzés, sorolhatnám) az otthon maradt, legalább 3 évig. Ezek a melók viszont a mai bölcsi mostani költségszintjét nem termelik ki, a nyugdíj meg....eh, ki a fene tudja, mi lesz 20 év múlva, ne legyenek illúzióink.
Miután Vakmacska szerényen nem írja ki a linket a blogjához, megteszem én. Vakmacska blogja itt található, kattintás nélkül a cím: http://vakmacska.blog.hu/
Akkor a demográfiai szempontokat lefikázók nézzék meg ezt http://www.youtube.com/watch?v=6-3X5hIFXYU és gondolkodjanak el rajta...
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal