Égőáldozat
Pontosabban égőáldozatok a politikai korrektség oltárán. Ugyanis nem csak egy van, nem csak egy lesz. Sotomayort az amerikai Legfelsőbb Bíróságba jelölte Barack Obama. Nem utolsósorban azért, mert a politikai korrektség és az államilag kikényszerített faji és nem diszkrimináció fontosabb számára az élet- és vagyonbiztonságnál. Ez ugyanis jó jel a baloldalon. Az igazán érdekes kérdés viszont az, hogy: Miért is jó jel ez az amerikai társadalom jelentős részének?
A történet hátteréül New Haven városa szolgál. De nem a Yale Egyetem, hanem a lényegesen kevésbé ismert városi tűzoltóság – és ott is az előléptetés rendszere. A város több millió forintnak megfelelő összeget költött egy objektív előléptetési teszt megalkotására. A szabályok egyszerűek voltak: Aki a legjobban teljesít a teszten, az kaphat parancsnoki pozíciót. A tesztrendszer előzetesen megfelelt mindenkinek. De a teszten egyetlen fekete jelölt sem teljesített elég jól. És így utólag a PC brigád felismerte, hogy diszkrimináció forog fenn. A város meg a megfelelő fajvédő (bocsánat: érdekvédő) szervezetek politikai nyomására törölte a teszteredményeket, senkit sem nevezett ki. (Illetve megbízottként kinevezett megfelelő bőrszínű és kapcsolatrendszerű embereket. Nem, nem azokat, akik jól teljesítettek a teszten.)
Több tűzoltó viszont beperelte a várost. Az egyszerű tűzoltók szerint, ha mindaddig újratesztelik a jelentkezőket, amíg nem megfelelő a legjobban teljesítők bőrszíne az bizony diszkrimináció. De Sotomayor szerint, aki a fellebbviteli bíróként döntött az ügyben, az ilyesfajta teszt újraírás teljesen rendben van. Menj, írd meg a tesztet. Ha nem fekete jelölt nyer, írd újra. Ha fekete jelölt a legjobb, akkor abbahagyhatod.
Az igazán érdekes az, hogy a itt a kisebbséget nyomta el a politikai rendszer. A feketék többségben vannak New Haven-ben és a fekete polgármester fehér és latin jelentkezők eredményeit semmisítette meg. Hab a tortán, hogy Ricci ráadásul diszlexiás és rengeteg tanulással érte el ezt az eredményt. Megtakarított pénzét arra költötte, hogy felolvastassa magának a szakkönyveket éjszakánként.
De gondolom a nem megfelelő színű emberek nehézségei nem számítottak Sotomayornak. Az sem, hogy ha alkalmatlanokat nevezünk ki tűzoltó-parancsnoknak, akkor néhány ház szükségtelenül leég, néhány embere szükségtelenül tűzhalált hal. Mindez nem számított. A politikai korrektség viszont igen. A többi csak égőáldozat a politikai korrektség oltárán.
Sotomayor döntését a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, ami a döntés szakmaiságát is megkérdőjelezi. A Legfelsőbb Bíróság döntése jó hír a tűzoltóknak és mindenkinek, aki elutasítja a faji és nem diszkriminációt. De Sotomayor jelöltsége pont a Legfelsőbb Bíróságba azért egy kicsit elgondolkodtató marad.
Világos, hogy a faji és nemi diszkrimináció hívei miért támogatják. De sokkal kevésbé világos, hogy mások miért állnak ilyen politikák mögé. Mert azt látnunk kell, hogy az Obama – és így Sotomayor - mögött állók jelentős része maga is hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki magát. Öngyűlölet?
Nem. Nem öngyűlölet.
Két tényezőt látok, de persze lehet ennél több is. Egyrészt, borzasztó nagy az ilyesfajta baloldali diszkrimináció rejtettsége. Az emberek többsége nem tudja, hány embert és hogyan diszkriminálnak. Senki sem szívesen hirdeti magáról, hogy nem vették fel egy munkahelyre vagy nem léptették elő.
Másrészt, a faji és nem diszkrimináció áldozatai nem osztályelsők, hanem marginális jelöltek. Az emberek ösztönösen a nyertest szeretik: És az affirmative action nem bántja a legjobbakat – de azokat igen akik az előléptetés vagy az állás megszerzésének határán vannak. És pont nem kerülnek be. Velük viszont nehezebb szimpatizálni. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sokan azt hiszik, hogy ők aztán nem ebbe a marginális kategóriába tartoznak.
Látható, hogy New Haven kivétel mindkét érv alól. Egyfelől, tűzoltóság van szakszervezet és vannak szabályok. És ahol be lehet perelni a munkáltatót a szabályok megszegése miatt. Másfelől, a tűzoltók esetében a marginális tűzoltók is különlegesek: Ők is rendszeresen kockáztatják az életüket értünk. És nem nagyon akarunk tűzhalált halni az alkalmatlanságuk miatt.
Ez a kivétel tette lehetővé, hogy sikeresen fellépjenek a tűzoltók. Mások nem ilyen kivételesen. És pontosan ezért nehéz fellépni az intézményesített nemi és faji diszkrimináció ellen. Magyarországon is.
De érdemes. Legalábbis ki kell mondanunk, hogy az ilyesfajta diszkrimináció tisztességtelen és elfogadhatatlan. Kimondjuk?
Vagy hallgatunk és nézzük az égőáldozatokat?
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
A történet hátteréül New Haven városa szolgál. De nem a Yale Egyetem, hanem a lényegesen kevésbé ismert városi tűzoltóság – és ott is az előléptetés rendszere. A város több millió forintnak megfelelő összeget költött egy objektív előléptetési teszt megalkotására. A szabályok egyszerűek voltak: Aki a legjobban teljesít a teszten, az kaphat parancsnoki pozíciót. A tesztrendszer előzetesen megfelelt mindenkinek. De a teszten egyetlen fekete jelölt sem teljesített elég jól. És így utólag a PC brigád felismerte, hogy diszkrimináció forog fenn. A város meg a megfelelő fajvédő (bocsánat: érdekvédő) szervezetek politikai nyomására törölte a teszteredményeket, senkit sem nevezett ki. (Illetve megbízottként kinevezett megfelelő bőrszínű és kapcsolatrendszerű embereket. Nem, nem azokat, akik jól teljesítettek a teszten.)
Több tűzoltó viszont beperelte a várost. Az egyszerű tűzoltók szerint, ha mindaddig újratesztelik a jelentkezőket, amíg nem megfelelő a legjobban teljesítők bőrszíne az bizony diszkrimináció. De Sotomayor szerint, aki a fellebbviteli bíróként döntött az ügyben, az ilyesfajta teszt újraírás teljesen rendben van. Menj, írd meg a tesztet. Ha nem fekete jelölt nyer, írd újra. Ha fekete jelölt a legjobb, akkor abbahagyhatod.
Az igazán érdekes az, hogy a itt a kisebbséget nyomta el a politikai rendszer. A feketék többségben vannak New Haven-ben és a fekete polgármester fehér és latin jelentkezők eredményeit semmisítette meg. Hab a tortán, hogy Ricci ráadásul diszlexiás és rengeteg tanulással érte el ezt az eredményt. Megtakarított pénzét arra költötte, hogy felolvastassa magának a szakkönyveket éjszakánként.
De gondolom a nem megfelelő színű emberek nehézségei nem számítottak Sotomayornak. Az sem, hogy ha alkalmatlanokat nevezünk ki tűzoltó-parancsnoknak, akkor néhány ház szükségtelenül leég, néhány embere szükségtelenül tűzhalált hal. Mindez nem számított. A politikai korrektség viszont igen. A többi csak égőáldozat a politikai korrektség oltárán.
Sotomayor döntését a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, ami a döntés szakmaiságát is megkérdőjelezi. A Legfelsőbb Bíróság döntése jó hír a tűzoltóknak és mindenkinek, aki elutasítja a faji és nem diszkriminációt. De Sotomayor jelöltsége pont a Legfelsőbb Bíróságba azért egy kicsit elgondolkodtató marad.
Világos, hogy a faji és nemi diszkrimináció hívei miért támogatják. De sokkal kevésbé világos, hogy mások miért állnak ilyen politikák mögé. Mert azt látnunk kell, hogy az Obama – és így Sotomayor - mögött állók jelentős része maga is hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki magát. Öngyűlölet?
Nem. Nem öngyűlölet.
Két tényezőt látok, de persze lehet ennél több is. Egyrészt, borzasztó nagy az ilyesfajta baloldali diszkrimináció rejtettsége. Az emberek többsége nem tudja, hány embert és hogyan diszkriminálnak. Senki sem szívesen hirdeti magáról, hogy nem vették fel egy munkahelyre vagy nem léptették elő.
Másrészt, a faji és nem diszkrimináció áldozatai nem osztályelsők, hanem marginális jelöltek. Az emberek ösztönösen a nyertest szeretik: És az affirmative action nem bántja a legjobbakat – de azokat igen akik az előléptetés vagy az állás megszerzésének határán vannak. És pont nem kerülnek be. Velük viszont nehezebb szimpatizálni. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sokan azt hiszik, hogy ők aztán nem ebbe a marginális kategóriába tartoznak.
Látható, hogy New Haven kivétel mindkét érv alól. Egyfelől, tűzoltóság van szakszervezet és vannak szabályok. És ahol be lehet perelni a munkáltatót a szabályok megszegése miatt. Másfelől, a tűzoltók esetében a marginális tűzoltók is különlegesek: Ők is rendszeresen kockáztatják az életüket értünk. És nem nagyon akarunk tűzhalált halni az alkalmatlanságuk miatt.
Ez a kivétel tette lehetővé, hogy sikeresen fellépjenek a tűzoltók. Mások nem ilyen kivételesen. És pontosan ezért nehéz fellépni az intézményesített nemi és faji diszkrimináció ellen. Magyarországon is.
De érdemes. Legalábbis ki kell mondanunk, hogy az ilyesfajta diszkrimináció tisztességtelen és elfogadhatatlan. Kimondjuk?
Vagy hallgatunk és nézzük az égőáldozatokat?
Címkék: amerika, jog, politikai korrektség, sotomayor
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal