While America aged

Roger Lowenstein könyve alapvetően jó szórakozás – már ha szereti valaki a könnyed stílusban előadott, népművelő jellegű írásokat. A könyvben három esettanulmány (azaz sztori) fűz fel egyazon témára: Hogyan tett (majdnem) tönkre a felelőtlen nyugdíj-ígérgetés a General Motors, New York város és San Diegó pénzügyeit.

A mechanizmus a magyar olvasó számára – sajnálatosan - világos: A döntéshozók mindhárom esetben olyant ígértek meg, amit nem nekik kell kifizetniük. A GM menedzserei 50-60 évre előre vállaltak eszméletlen kötelezettségeket. Arra az időre, amikor a számlát már biztosan nem nekik nyújtják be. Nem is nekik nyújtották – de ettől a cég még a csőd szélén tántorog a számlától. New York City és San Diego politikusai – mondjuk nem teljesen meglepő módon – még felelőtlenebbnek bizonyultak, mint az autógyártó vezérei.

A könyv erőssége a viták és a döntéshozók pontos bemutatása (a könnyed stílus mellett). Egészen jó képet lehet kapni a tárgyalások menetéről és azokról a mechanizmusokról, amelyek csődközelbe manőverezték ezeket az intézményeket.

És persze ezeknek közvetlen jelentőssége van Magyarországon. Hasonló felelőtlen ígérgetés – és a nyugdíjkötelezettségek hasonlóan kreatív számba nem vétele folyik nálunk is. És ugye ha New York várost agyonnyomhatja a nyugdíjteher, akkor ez lehetséges Magyarország esetében is?

A könyv olvasmányossága meg kiváló eszköz megértetni szélesebb körben is, hogy nem lehet felelőtlenül ígérgetni. Nem papol róla, csak megmutatja a következményeket. A New York Times szavaival:

Lowenstein is one of the nation’s most talented business writers, with a particular ability to make obscure financial issues clear as the morning light.

Ad is néhány ötletet a könyv: Mondjuk első lépésben meg lehetne követelni, hogy minden új nyugdíjígérvény mögé állítson egy aktuárisan korrekt alapot a kormányzat – akárcsak egy jól működő vállalat. Ha tizennegyedik havi nyugdíjat akar, akkor tegyen félre a folyó költségvetésből annyit, amennyi az ígérvény várható jelenértéke. Mindjárt kevesebb felelőtlen ígérgetés lenne. Második lépésben, fel lehetne tölteni a jelenlegi ígérvények alapját is (akár pénzbedobálással, akár az ígéretek racionális átgondolásával). Több lépésre nem is lenne szükség a következő száz évben.

Tudjuk, hogy ilyen felelősségteljes lépésre jelenlegi, a generációs politika tombolása közben kicsi az esély. De azt is érdemes tudnunk, hogy előrelépésre csak akkor van lehetőség, ha tisztában vagyunk a probléma természetével. És ebben nagyon hasznos ez a kis könyv.

[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása