OECD: Túl magas a munka adója
Érdemes átfutni az Index cikkét, egy részlet:
A blogoszférából VIII. Nagyapó kolléga foglalkozott az munkajövedelmek adóterhelésével és körülbelül ugyanarra a következtetésre jutott mint az OECD. (Vagy az OECD jutott ugyanarra a következtetése mint Nagyapó...) És érdemes a Reakciósok ÁFA történet-feldolgozását is elolvasni.
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
Christopher Heady, az OECD szakértője elmondta: az OECD tagállamokkal összevetve Magyarországon túl magasak a munkára rakodó adóterhek, tb-járulékok, ami hátrányosan érinti az ország munkaerőpiacát. Kívánatos lenne, hogy a járulékok, köztük a munkáltatók által befizetett tb-járulék csökkentése.Ugyanez a Népszabadságban "Az OECD ÁFÁ-t emelne" címmel jelent meg - nagyjából azonos tartalommal...
A blogoszférából VIII. Nagyapó kolléga foglalkozott az munkajövedelmek adóterhelésével és körülbelül ugyanarra a következtetésre jutott mint az OECD. (Vagy az OECD jutott ugyanarra a következtetése mint Nagyapó...) És érdemes a Reakciósok ÁFA történet-feldolgozását is elolvasni.
[+/-] A teljes bejegyzés megjelenítése ill. összecsukása
6 megjegyzés:
Jó, csökkentjük a munkát terhelő adókat.
És ez magában megoldaná azt a problémát, hogy kritikusan alacsony a foglalkoztatottság? Valahogy úgy áll a helyzet, hogy akik nem dolgoznak, azokat nem is nagyon lehetne alkalmazni.
Meg egy kis pesszimizmus: a munkáltatóm kevesebb adót fizet utánam, de pl. az egészségügyi ellátás pénzigénye nem csökken. Tegyük fel, hogy a bérem sem nő, ellenben nagyobb összegű biztosítást kell fizetnem, így a végén rosszabbul járok.
Bizony oldaná a problémát. A magas adókulcs holtteher veszteséget okoz: egy csomó ember nem képes kitermelni annyi értéket amennyi a nettó bére plusz a rárakodó adó és járulék. Kisebb adó többen dolgoznak. (Arról nem is beszélve, hogy csökken az ösztönzés a társadalmilag pazarló adóelkerülésre is...)
A konkrét példádra: Az eü pénzigénye nem csökken, de többen dolgoznak - ergó neked nem kell annyit fizetni.
A modellt értem, és az eü-s példám is eléggé szélsőséges, csak az a része nem világos, hogy pusztán az adócsökkentéstől a nehezen foglalkoztathatók kapnának-e munkát? Pontosabban mennyien? Ahogy én látom, ez az alapkérdés. (Mondjuk, amit Nagyapó írt a női munkáról, elég abszurd Mo-n.)
Ha kisvállalkozó lennék (pláne szolgáltató szektorban), az adóterhek csökkentése nyomán nem feltétlenül foglalkoztatást bővítenék. Inkább technológiai fejlsztésekre, hitelek ötrlesztésére, fizetésemelésekre fordítanám. Persze ha növekedés van, lehet foglalkoztatásbővülés is, de egyáltalán nem biztos, hogy a kistelepülésen élő, képzetlen, roma nőt keresnék.
Nem tudom, be volt-é ide linkelve, de ebben a cikkben van szó az adóversenyről:
http://www.kommentar.info.hu/budai_attila_nem_a_kormanyok_muvelnek_csodakat.pdf
Vadnyul: A közgazdaság a határon működik (marginális tudomány) - azaz az adócsökkentéstől nem az analfabéta kezd el dolgozni, hanem az a közepesen képzett, aki most pont kiszorul...
Gabrilo: Köszönök a linket!
Azért csak ott a kérdés, hogy mennyi új munkahely jönne létre 1% adócsökkentésre.
Az is megérne némi utánajárást, hogy a végső soron adóból fizetett alkalmazottak (az a bizonyos 800 ezer), akik jó adózók, hogy járnának ezzel. Ha az állami hivatal munkáltató kevesebb járulékot fizet, akkor változatlan fizetés mellett is lehet megtakarítást elérni. Persze ez egy kicsit az egyik zsebemből a másikba rakom játék.
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal